Prostitúcióra kényszerült a fiatal anyuka - Szívszorító, mit kell átélniük az iráni nőknek (x)

A tavalyi cannes-i filmfesztiválon bemutatkozott egy különleges szépségű és fontos üzenetű film, a Teheráni tabuk. Cannes után számos nemzetközi fesztiválon fordult meg, a jeruzsálemi filmfesztiválon a filmkritikusok Fipresci-díját is elnyerte.

Mától a magyar mozikban is látható az az animációs film, mely hajszálra pontosan megmutatja, mit élnek át nap mint nap az iráni nők.

Teheráni tabuk

Napjaink Teheránjában járunk. Az élő szereplőket mintázó animációban három fiatal nő és a hozzájuk tartozó férfiak sorsa rajzolódik ki egyre megdöbbentőbb részletességgel: elkeseredetten keresik a szabadságot és a boldogságot, miközben az elnyomó iszlamista társadalom tabuit feszegetik. 

Egyikük, egy fiatal anya nem tud elválni évek óta börtönben ülő, erőszakos férjétől, mert az nem hajlandó aláírni a papírokat. Kisfiával kétségbeesetten sodródik Teherán utcáin, és egyedül a prostitúció nyújt számára esélyt a fennmaradásra.

Csípős társadalomkritikát fogalmaz meg, és egyben letaglóz a film egyik pillanatképe: a nő egy vendéget szolgál ki annak autójában, mikor a férfi megpillant egy kézenfogva sétáló fiatal párt, és átkozódva szidalmazza őket bűnös életvitelükért. 

A másik főszereplő egy jól szituált fiatalasszony, Sara, akinek semmi más feladata nincs az életben, mint férje, apósa és anyósa kívánságait lesni. Diplomája van, és dolgozni szeretne, de a férje beleegyezése nélkül ez lehetetlen. Márpedig a férfi nem írja alá az engedélyt: egy rendes iráni nő nem dolgozik. Sara egyre jobban fellázad sorsa ellen, és egyre felkavaróbb titkok derülnek ki róla - de családtagjairól is, akik látszólag szabálykövető életükben szintén végtelenül boldogtalanok.

A fiatal fiú és lány pedig, akik egy titkos, underground diszkóban ismerkednek meg - Iránban ugyanis tilos bulizni -, rettenetes következményekkel szembesülnek a felhőtlenül együtt töltött éjszaka után: a lány szüzességét vissza kell operálni, különben halálos veszély fenyegeti mindkettejüket.

Mindannyian egyszerű emberek hétköznapi vágyakkal és álmokkal, látszólag kényelmes élettel, azonban a társadalom elnyomása és a szigorú vallási szabályok fojtogatóan kötik őket gúzsba. A Teheráni tabuk különlegessége, hogy vibrálóan izgalmas, mégis természetes hatású animációs technikával készült. A rajzok valódi színészeket mintáznak, mindegyikük egyértelműen felismerhető.

A Németországban élő - és emiatt cenzúra nélkül alkotó - rendező, Ali Soozandeh eleinte élő szereplős filmként álmodta meg a Teheráni tabukat. Ragaszkodott azonban a teheráni háttérhez, de természetesen ezt a filmet nem lehetett volna Iránban leforgatni. Ezért fordult az animációs technika felé, hogy megmutathassa a szabadság után szinte emberi lényként vágyakozó várost, mely maga is teljes értékű főszereplője az alkotásnak nyüzsgő forgatagával, izgalmas építészetével és a köztereken zajló publikus akasztásokkal.

Iránban persze szó sem lehet egy ilyen film bemutatásáról. Magyarországon azonban alkalmunk nyílik megnézni: február 8-án kerül a mozikba ez az elgondolkodtató, szívszorító, különleges esztétikájú alkotás. 

• film
• animáció
• közel-kelet
• női egyenjogúság
• mozi
• Világsztár