Legendás színésznők közel a 100-hoz

Íme, 3 hihetetlenül idős és világhírű sztárhölgy, aki már Hollywood hőskorában is ott tündökölt a filmfőváros egén.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Luise Rainer

Luise Rainer 1910. január 12-én született Düsseldorfban, és jelenleg ő a legidősebb Oscar-díjjal jutalmazott sztár. Bécsben végezte tanulmányait, és az 1920-as évek végén debütált a színpadon Düsseldorfban. A későbbiekben szerepelt berlini és bécsi színházakban is, a harmincas évek elején pedig néhány német filmben is láthatták a moziba járók. 1935-ben fedezte fel az MGM egyik tehetségkutatója, aki azonnal Hollywoodba hívta, mivel azt remélte, hogy Rainer is olyan sikeres sztár lehet majd az álomgyárban, mint Greta Garbo.


1935-ben szerepelt első amerikai filmjében, miután megtanult angolul, az ezt követő két évben pedig máris a csúcsra jutott. A Nagy Ziegfield és az Édes anyaföld női főszerepéért is Oscar-díjat nyert, amit később úgy kommentált, hogy karrierje szempontjából ez volt a lehető legrosszabb dolog, ami vele történhetett.

Későbbi filmjei ugyanis már korántsem kaptak olyan jó kritikákat, nehéz temperamentuma miatt pedig Louis B. Mayer producerrel is összeveszett, aki nem akart neki nagyobb gázsit fizetni. Habár időközben az MGM felbontotta vele a szerződését, ő volt az egyik esélyes az Elfújta a szél női főszerepére, amit végül nem kapott meg. Utolsó alakítását Makk Károly 1997-es – Dosztojevszkij regényéből forgatott - A játékos című filmjében láthattuk, de 1998-ban és 2003-ban is részt vett az Oscar-gálán, amikor a régi filmek sztárjaira emlékeztek.

Joan Fontaine

A 91 éves Joan Fontaine az 1930-as években lett híres. A színésznő 1917. október 22-én született Tokióban, de különféle betegségei miatt anyjával és nővérével Amerikába költöztek abban a reményben, hogy ott majd könnyebben meggyógyul.

A kis Joan hamarosan jobban lett, nem sokkal később pedig fény derült kiváló képességeire, három éves korában például 160 pontot ért el az egyik intelligencia-teszten.


Fontaine a harmincas évek közepén debütált a színpadon, és néhány kisebb szerepben a vásznon. Az áttörésre azonban néhány évet még várnia kellett. Az egyik estélyen véletlenül a híres producer, David O. Selznick mellett találta magát, aki felfigyelt a színésznőre, és arra biztatta, hogy jöjjön el a meghallgatásra, ahol A Manderley-ház asszonya című film női főszereplőjét keresték.

A fél évig tartó próbák után több száz jelentkező közül végül övé lett a szerep, a film pedig úgy vonult be a filmtörténetbe, mint Alfred Hitchcock első amerikai rendezése, Fontaine pedig első Oscar-jelölését kapta meg alakításáért. Az aranyszoborra azonban nem kellett sokáig várnia, egy évvel később ugyanis övé lett az Oscar a Gyanakvó szerelemért. Ez a film több szempontból is különleges, például azért, mert az egyetlen olyan Hitchcock-mozi volt, ami főszereplőjének Oscart hozott – a Filmakadémia tehát nemcsak a rendezővel, de kiváló színészeivel is eléggé mostohán bánt.

Fontaine az ötvenes-hatvanas években további jelentős filmekben szerepelt, utolsó mozifilmje pedig az 1966-os Boszorkányok volt. Nővére, Olivia de Havilland - aki megtartotta eredeti családnevüket – szintén híres színésznő lett, aki pályafutása során két Oscar-díjat is nyert. Kettejük rossz viszonya azonban csak a hetvenes évek közepén ért véget, egészen addig nem is beszéltek egymással. Joan Fontaine négyszer házasodott, és mindegyik válással végződött. Egyetlen lánya született, egy perui lányt pedig örökbe fogadott, aki azonban később megszökött otthonról.

Gloria Stuart

A 98 éves Gloria Stuart karrierje egyedülálló Hollywoodban, hiszen a színésznő már fiatalon ismert lett, és végül három évtizednyi szünet után 65 évesen is sikerült visszatérnie a szakmába. 1910. július 4-én született Santa Monicában, a harmincas években pedig már az Universal szerződéses színésznője. A feltűnően szép szőke hölgy a legendás rendező, James Whale egyik kedvence lett, akinek több korai horrorfilmjében – többek között A láthatatlan emberben - is szerepelt. Időközben azonban összekülönbözött az Universallal, és átigazolt a 20th Century Foxhoz.


A neves stúdió több tucat filmjében kapott szerepet, ám más színésztársaihoz hasonlóan sosem vált belőle igazi szupersztár. Talán ez is közrejátszott abban, hogy 1946-ban felhagyott a filmezéssel, amihez csak a hetvenes években tért vissza. A fiatal nézők milliói pedig a Titanicban ismerték meg a nevét, amiben ő játszotta a hírhedt hajókatasztrófa 101 éves túlélőjét, Rose Dawson Calvertet.

Ezért a szerepéért kapta meg 87 évesen élete első Oscar-jelölését, és habár az aranyszobor végül Kim Basingeré lett, beírta magát a díj történetébe, mint minden idők legidősebb Oscar-jelöltje. Kora ellenére a mai napig meglepően jó formában van, legutóbb pedig Wim Wenders 2004-es A bőség földje című filmjében láthattuk.

Ezt is szeretjük