A Zuhanó Bölények Szakadéka tragikus emlékeket őriz: szívfacsaró történet a Sziklás-hegységből

Az amerikai őslakók több ezer éven át használtak bölényugratókat, ahonnan a megélhetésüket szolgáló bölényeket kergették a vesztükbe.

A Betört Fej Bölényugrató - vagy Zuhanó Bölények Szakadéka - Dél-Kanadában, azon belül is Alberta déli részén található, ahol a Sziklás-hegység találkozik a Prérivel - a WHC szerint a világon egyedül itt maradt fenn ennyire jó állapotban.

A bölényugratók segítettek a vadászoknak

A különleges bölényugratók ősi vadászati szokás emlékeit őrzik, amit a síkvidéken alkalmaztak. A hatalmas kiterjedésű Prérin a legfőbb táplálékforrást a bölények jelentették. Az őslakosok az állatok minden részét felhasználták, a bőrükből ruhákat és sátrakat készítettek, a csontjaikból ékszereket és használati eszközöket, a húsuknak és a zsigereknek minden részét elfogyasztották.

Mivel a bölények nagy testű állatok, levadászni őket kézi fegyverekkel rengeteg energiát emésztett fel, és semmi nem garantálta a vadászat sikerét. Éppen ezért a természeti elemeket kihasználva alakítottak úgynevezett bölényugratókat, amik gyakorlatilag több méter magasan kiemelkedő homokkőképződmények voltak.

Csapdába csalták az állatokat

Az állatok szokásait figyelembe véve olyan ösvényeket készítettek, amik egyenesen a kiemelkedés felé terelték őket. Mindezt anélkül, hogy sejtették volna, hogy a zsákutca végén kelepce várja őket.

Különböző mélyedésekbe, kövekkel kijelölt ösvényekbe terelték őket, majd amikor elérték a bölényugrató szélét, az indiánok megijesztették őket. Az összegyűjtött állatok az egyetlen irányba szaladtak, ami maradt nekik, ez pedig a mélység volt. A rémült bölények tömegével rohantak a vesztükbe egy-egy ilyen vadászat során. A bölényugratók alján pedig lesátoroztak az őslakók, hogy azonnal fel tudják dolgozni a lehullott állatokat.

Ilyen bölényugratókat 5800 éven át egészen 1850-ig használtak, amíg az európaiak nem kolonizálták a területeket. Négyezer hektáron át lehet nyomon követni azokat a csapásokat, amiket az őslakók használtak a bölények terelésére. Kézzel fogható bizonyítékokat is találtak a vadászati módszerre, mivel a számtalan bölénycsont mellett emberi nyomokra is bukkantak az ugrató alatti szakadékban.

Az eltelt idő, az időjárásváltozás és a hely egyre növekvő népszerűségének köszönhetően a talajerózió már elkezdte átalakítani a tájat - mivel a Zuhanó Bölények Szakadéka az UNESCO világörökség része, védelem alatt áll az ember által okozott károktól.

Ugyan több százezer csont fekszik a jó állapotban megmaradt bölényugratónál, amik 12 méter magasan halmozódtak fel, bármennyire meglepő, nem ártott meg a hajdani 60 milliós bölényállománynak. Azonban az európaiak megérkezésével rohamosan csökkent az állomány, 1880-ra már csak száz vadon élő bölényt tartottak számon. Végül az őslakosok elvesztették megélhetésüket, rezervátumokba kényszerültek.

Kanada sokak számára ismeretlen oldala

A szerelmespár utazgat, fényképez, és a képeiből él meg. Nézd meg, milyen csodákat örökítettek meg Kanadában!

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• indián
• szakadék
• bölény
• kanada
• természet
• unesco
• vadászat
• állat
• szokás
• Utazás