Nem tudsz síelni? Ausztriában itt 3 nap alatt megtanulsz

Karintiába csalogat, hogy az Alpok déli oldalán található térségben még télen is az átlagosnál jóval többet süt a nap, enyhe az idő, ugyanakkor 99%, hogy havasak az ausztriai lejtők.

Nem csoda, hogy Villach, a tartomány második legnagyobb városa a téli sportok szerelmeseinek egyik kedvence. Síelni ugyan nem tudok - még -, de a hegyek és a környező tavak a lécet csak fotókon látóknak is bőven kínálnak más kikapcsolódási lehetőséget. Az pedig, hogy az első téli szezonját megkezdő wellnessoázis, a Termálhotel Karawankenhof adja a hosszú hétvégém szálláshelyét, biztosíték arra, hogy ha kint átfagytam, lesz hol átmelegednem.

Villach, város a fényben

Budapestről kisebb pihenőkkel hat óra alatt kényelmesen Villachba lehet érni. Ez éppen elég arra, hogy a domboldalakon felbukkanó havas kis falvak már az autópályán ráhangoljanak a téli nyaralásra.

Karintia tartomány fővárosa, Klagenfurt repülővel és vonattal is megközelíthető: Budapestről naponta többször nemzetközi gyorsvonatok indulnak Bécsbe, illetve Grazba, ahonnan csatlakozó szerelvények közlekednek Klagenfurtba és Villachba.

Közvetlenül a megérkezés után érdemes egy-két órás városnéző túrát betervezni, így láthatod még félig világosban a reneszánsz házakkal övezett kis utcákat, de a meghitt hangulatot varázsoló kis lámpácskák alatt is andaloghatsz. Nem véletlenül lett a villachi karácsonyi vásár szlogenje "Város a fényben".

Három helyen már november 16-tól helyes kis bódékkal csalogatják a látogatókat. Érdemes kipróbálni, de legalább megnézni a városháza előtt felállított műjégpályát is, melyet lámpafüzér-kupola burkol be.

Saját tapasztalatból mondom, hogy jó, ha már ekkor síöltözetben és hótaposóban jársz-kelsz, mert ha már nem melegít a nap, a félóránként elfogyasztott almás forralt bor is csak időlegesen segít a hideg ellen.

Wellnessoázis 11 ezer négyzetméteren

A Warmbad-Villachban található Termálhotel Karawankenhof és az idén júliusban megnyitott Karintiai Termálfürdő különleges építészeti megoldásaival már első pillantásra is felkelti a megérkező vendégek, így az én érdeklődésemet is. 

A közeli Dobratsch hegy jellegzetes formáját visszatükröző wellnessoázisban 11 ezer négyzetméteren három különböző részleg kínál változatos kikapcsolódási lehetőségeket. A komplexumot csak egy folyosó választja el a szállótól, így fürdőköpenyben és papucsban is át lehet sétálni.

Az összesen 1140 négyzetméter vízfelületű részen kapott helyet többek között a Crazy River - Vad folyó - vagy a kívülről is látható, két egyedülálló hőcsúszda, melyen a nagy versenyszellemmel megáldottak időmérők segítségével küzdhetnek a napi rekord felállításáért.

Engem személy szerint a sötétben jobban csábítottak a külső medence fényei, pláne, hogy a benti termálvizes hullámmedencéből közvetlenül kiúszhattam. A hatást már csak az fokozta volna, ha a csillagos égbolt is kivehető, de sajnos túl sok volt a felhő.

Ha zavartalanul akarod róni a hosszokat, vár rád a 25 négyzetméteres sportmedence, ha pedig ez sem elég, 700 négyzetméteren a fitneszstúdióban vehetsz részt különböző órákon, és próbálhatod ki a legkorszerűbb berendezéseket, még azt is felmérik neked, milyen kondícióban vagy, és melyik gépen javasolt edzened.

Aki egész nap a szabadban sportolt, és szeretne átmelegedni, vagy egyszerűen csak egy kis lazításra vágyik, az a 2000 négyzetméteres spa-részleg bőséges kínálatból válogathat: többféle szauna, külön női részleg, hamam fürdő és tágas pihenő terek. 

Bár nem rajongok a forróságért, a bioszaunában és a gőzfürdőben tett bemelegítés után mégiscsak ki kellett próbálnom a finn szaunát a kültéri merülőmedencével és pezsgőfürdővel: üvegablakaiból egyrészt mesés kilátás nyílik a hegyekre és a kinti, havas tájra, másrészt igazán szórakoztató, ha egy-egy vendégtárs végzi a különböző illóolajokkal történő felöntési ceremóniát.

Nem tudsz síelni? Három nap alatt megtanulsz

Életem első síleckéjét úgy vártam, mint egy izgatott kisgyerek. A Gerlitzen-Alpok gyakorlópályáin belőlük is volt elég, hiszen egy különböző állatfigurákkal kialakított rész várta csak őket, no meg a hozzám hasonló felnőtt kezdőket. Türelmes és kedélyes oktatóm, Sunny olyan jól elmagyarázta, majd be is mutatta a követendő mozdulatsorokat, hogy a legkisebb félsz nélkül csúszkáltam az enyhe lankán. Kora délutánra már a jobbra-balra cikázás is ment. 

Egyébként egy 70 év feletti újságíróval kettesben tanulgattunk síelni, vagyis soha sem késő felpattanni a lécekre. Míg mi lent tanulgattunk, tapasztaltabb kollégáink a Stella Ronda kör 13 sípályájának valamelyikén siklottak lefelé, mégpedig azzal a tippel, hogy kezdjenek a hegy keleti oldalán, majd délután térjenek át a nyugatira, így mindig a napsütötte oldalon síelhetnek - feltéve, ha nem a felhők győzedelmeskednek.

Ebédidő tájékán a Gerlitzenen 12 hütte bőséges kínálatából válogathatunk. Érdemes rendelés előtt rákérdezni az adagokra, különben akkora bécsi szeletet tesznek le elénk, ami alól a tányér sem látszik - tapasztalat.

Hótalpas túra Dobratschon

A síelés utáni napon a Dobratschra tervezett hótalpas túra sem ígérkezett kevésbé izgalmasnak, pláne, hogy a reggeli felkeléskor roggyantott, ólábú nyanyaként araszoltam ki a fürdőszobába.

Bár az előző napi síelés inkább szórakoztatónak, mint fárasztónak tűnt, és késő délután a szaunában is lazítottam, azért lett a vádlimban egy kis izomlázam. Szerencsére a reggelihez lépcsőzve már ismét ura voltam a lábaimnak.

A 2166 méter magas Dobratschon néhány évvel ezelőtt még sífelvonók üzemeltek. Ezeket azóta lebontották, és bár síelni vagy szánkózni továbbra is lehet, a nemzeti park területén a fő attrakció a hótalpas túra.

A jól kitáblázott útvonalaknak kísérő nélkül is neki lehet vágni, mi mégis vezetővel tettünk meg egy enyhén emelkedő távot. Így sok érdekesség mellett legalább megtudtuk azt is, hogy élnek itt ritkán megpillantható hótyúkok vagy, hogy az utóbbi időben néhány medve is átjött Szlovéniából, ám attól nem kell tartanunk, hogy kereszteznék az utunkat. Míg Villachban az eső zuhogott, nekünk képeskönyvbe illő téli tájban és kövér hópelyhekben volt részünk.

Túravezetőnk jó érzékkel még időben visszafordult velünk a parkolóban álló hüttébe, mert mire letették elém az ínycsiklandozó, vaníliás-mákos gőzgombócomat, kisebbfajta hóvihar kezdett el tombolni odakint.

Sörleves és karintiai tésztabatyu

A sok mozgás a friss levegőn az étvágyat is meghozza. A karintiai tésztabatyut szinte bármelyik hüttében meg lehet találni. Állítólag régebben csak akkor kerülhetett eladósorba egy lány, ha tökéletesen el tudta készíteni ezt a sajttal vagy hússal töltött különlegességet.

Villachban sörfőzde is üzemel, melynek éttermében, a Brauerhofban a különböző helyi sörök mellett a nedűvel készített ételeket is megkóstolhatjuk, még sörlevest is ehetünk. Nemcsak a férfiaknak, de a nőknek is ajánlom: íze különleges, de semmiképp sem keserű.

Mivel Villach Olaszország és Szlovénia határaihoz is közel esik, három ország együttes étkezési kultúráját élvezhetjük: a karintiai régiókból származó szezonális, első osztályú alapanyagok párosulnak a déli szomszédok mediterrán konyhájával. Az otthoniaknak vihetünk összehasonlításképp egy kis sonkát vagy sajtot - utóbbi biztosan verni fogja a hazait.

Fotó: Thermenhotel Karawankenhof, Kärnten Werbung.

• tél
• sport
• ausztria
• európa kincsei
• Utazás