A 3 legszebb magyar Világörökség része, amit muszáj megnézned - A mi kedvenceink

Az első világháború pusztításai láttán merült fel először egy olyan nemzetközi mozgalom megalapításának gondolata, mely a kék bolygó kulturális és természeti értékeinek megőrzését tűzi ki céljául, továbbá azok megóvásáért jogi úton is lehetővé teszi a globális felelősségvállalást.

Később, miután az asszuáni gát megépítése, ennek következtében pedig az egyiptomi, több ezer éves Abu Szimbel-i templom elárasztása minden addiginál sürgősebb lépéseket és egy nagyszabású nemzetközi kampányt hívott életre, létrejött az UNESCO Világörökségi Egyezménye, mely a mai napig a legjelentősebb eszköznek számít földünk egyetemes értékeinek fenntartására.

Az 1972-ben alapított szervezethez az évtizedek során 185 állam csatlakozott, közöttük Magyarország is - 1985-ben -, mely mára nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Többek között a következő hárommal, melyeket, ha saját szemeddel szeretnél megbizonyosodni hazánk természeti sokszínűségéről és kulturális gazdagságáról, feltétlenül fel kell keresned.

Ezeréves falak között: a Pannonhalmi Bencés Főapátság

A magyar államiság létrejöttével egyidős monostor, illetve az itt élő bencés szerzetesközösség kivételesen gazdag kulturális és eszmei értékeket őriz, emellett közvetlen természeti környezete is egyedülálló - Pannónia 282 méter magas szent hegye a Kisalföld sík vidékéből emelkedik ki -, így méltán érdemelte ki, hogy 1996-ban, alapításának ezredik évfordulóján felkerüljön a világörökségi listára.

A dombon magasodó apátság hű lenyomata hazánk utóbbi ezer évének: a legkülönfélébb építészeti stílusok, többek között a román, a korai és késői gót, illetve reneszánsz elemek keverednek falain kívül és belül, emellett a klasszikus monostorelrendezésnek is az egyetlen ma látható, épen maradt példája.

A kerengő, a középkori ebédlő, a templom, a műhelyek, valamint az írószobák sajátos, misztikus hangulatot árasztanak, melyet tovább fokoz az apátság értékes dokumentumokban gazdag, valamint több mint háromszázezer kötetnek otthont adó könyvtára és levéltára - itt őrzik többek között a legrégebbi írásos magyar nyelvemléket, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelét is.

A monostor ódon falai között mindemellett a képtárat, a metszettárat, a régiségtárat és a kincstárat is megtekintheted, ha azonban a természet is legalább ennyire vonz, érdemes egy nagy sétát tenned az apátság gazdag énekesmadár-állománynak otthont adó, angolkert jellegű arborétumában, melyben a szerzetesek mintegy négyszáz növényfajt gondoznak. Mielőtt pedig elhagynád Pannonhalmát, érdemes beszerezned egy-két üveggel a híres apátsági borokból is, valamint egy keveset a gyógynövénylikőrrel készített csokoládéból.

Utazás a Föld középpontja felé: az Aggteleki-karszt barlangjai

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt határán fekvő barlangrendszer a két ország együttes felterjesztése alapján 1995-ben került fel a világörökségi listára. Mindezt elsősorban a felszín alatti világ rendkívül gazdag geológiai értékeinek és az itt fellelhető természeti formák változatosságának köszönheti, továbbá annak, hogy a barlangrendszer viszonylag érintetlen, így szinte sértetlen állapotban lehet megőrizni az utókor számára.

A körülbelül kétmillió évvel ezelőtt kialakult barlangok közül 273 található Magyarországon, többek között a Rákóczi-barlang, a Kossuth-barlang, a Meteor-barlang, a Béke-barlang, valamint a leghíresebbnek számító aggteleki Baradla-barlang.

A régészeti leletekben, barlanglakó és barlangkedvelő állatfajokban, valamint föld alatti vizekben és forrásokban gazdag barlangrendszer bizonyos szakaszai sétatúrák, könnyű, közepesen nehéz, illetve nehéz túrák keretében a nagyközönség által is látogathatóak, sőt, ha igazi kihívásra vágysz, a mászókészséget, speciális öltözéket, nem utolsósorban pedig kalandvágyat igénylő extrém túrát is választhatod. Ha pedig szerencséd van, a Baradla-barlang különleges akusztikájú hangversenytermében akár egy komolyzenei barlangkoncertet is elcsíphetsz.

A híres magyar rónaság: a hortobágyi puszta

A Hajdúság és a Tisza között elterülő hatalmas pusztaság, mely már igen régóta Európa egyik legsajátosabb idegenforgalmi célpontjának számít, nemzetközi szinten sokáig szinte ismertebb és elismertebb volt, mint hazánkban. A leginkább a gémeskutakról, Kukorica Jancsiról és a betyárokról híres vidék 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, mégpedig annak alapján, miszerint a Hortobágy egy rendkívül különleges, pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely ritka példája az ember és a természet kölcsönös és harmonikus együttműködésének.

Bár a táj nem sokszínű domborzati viszonyairól és vadregényes környezetéről híres, látnivalókban korántsem szűkölködik. Építészetileg, valamint növény- és állatvilágát tekintve is egyedülálló hazánkban: sajátos népi építészete, a több mint 340 madárfaj, illetve mocsarakból, tavakból és holtágakból álló vízivilága mindenképp megér egy látogatást.

De ugyanez igaz a vidék természetes központjának számító, vérbeli betyárhangulatot idéző hortobágyi Nagycsárdára és környékére is. Ha pedig itt jársz, egy kiadós, magyaros ebéd után a Magyarország leghosszabb kőhídjának számító hortobágyi Kilenclyukú hidat, valamint a híd közelében épült, csodás körpanorámát nyújtó kilátótornyot sem érdemes kihagynod.

• magyarország
• magyarország csodái
• világörökség
• Utazás