3 hely itthon, amit az egész világ látni akar
Ne hagyd, hogy külföldre húzzon a szíved, legalábbis, míg nem láttad hazánk következő három, világszerte csodált úti célját.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ahelyett, hogy külföldi utazást terveznél, érezd szerencsésnek magad, amiért már néhány óra alatt elérheted hazánk azon páratlan nevezetességeit, melyekért a külföldi turisták képesek kontinenseket átszelni. Itt az ideje, hogy felfedezd a következő három csodát, mely nem véletlenül vált világhírűvé.
A legszebb középkori épület: Ják temploma
A Vas megyei Ják 1214-től számít nagyhírű településnek, amikor is a király jóindulatú hozzájárulását adta egy bencés rendház létrehozásához. Az épület mellett a környék ura a Jaák nemzetséghez tartozó Nagy Márton comes, vagyis ispán nyomban apátsági templom építtetésébe kezdett. Bár a munka igen nagyszabású volt, gyorsan haladt, annak ellenére is, hogy a tatárok kissé megakasztották azt. Az azóta világhírűvé vált jáki templomot, melyet sárkányölő Szent György tiszteletére emeltek, 1256-ban szentelték fel.
A falu végül nem a híres építtető után kapta nevét, hanem a településről gondoskodó Szent Jakabnak köszönheti, akinek a nagy, bazilikát idéző templom mellett gyönyörű, kicsi kolostort szenteltek, mely szintén van olyan hangulatos, mint nevezetes testvére. A jáki templom ma egyike hazánk legjelentősebb, egyben legrégebbi és legjobb állapotban fennmaradt műemlékeinek.
Az építésének idejére jellemző családi - nemzetségi - monostortemplomok közül minden kétséget kizáróan a legszebb. Szerencséjére alig építették át, és jelentősen nem is bővítették, így a világon ritka érintetlenségben érhetett meg nyolc évszázadot. Hatása egyházi és világi építészetünkre egyaránt nagynak mondható, sőt, a mai napig jelentős.
A millenniumi ünnepségekre történelmi épületcsoportot tervező Alpár Ignác is belekomponálta a fővárosi Vajdahunyad vára építészeti kollázsába. Méltán örvend tehát európai hírnévnek.
Egy világhírű fürdőváros: Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló egyike a legkorábban említett helységeinknek, első írásos említése idején is régi, ismert helynek számított. Első virágzása I. Géza uralkodásával esett egybe, a település ekkor már közkedvelt vásárhely volt.
Ám mindennek vége szakadt, amikor a török térnyerés által felbátorított krími tatárok 1594-ben gyakorlatilag eltörölték a föld színéről a falut. Nem sokkal később azonban Bocskai István mintegy hétszáz lovashajdúját telepítette ide adománylevéllel. Az egykor csak Szoboszlónak keresztelt vásároshelyet ekkor toldották meg a Hajdú előtaggal.
Hajdúszoboszló mindig is kulcsfontosságú volt az ország történetében, a háborúk idején sokaknak nyújtott menedéket, majd, amikor az első vasútvonal is megérkezett határába, egész Európában csodált fejlődésnek indult. 1925-ben pedig páratlan lehetőség hullott a város ölébe: ekkor tárták ugyanis fel jelentős földgázvagyonát, illetve, ami még ennél is jelentősebbnek bizonyult, az azzal együtt feltörő, ritka kedvező összetételű termálvizet.
A Debrecentől 21 kilométerre fekvő alföldi város ma már nemcsak történelme és a magyar puszta közelsége miatt vonzza magához a külföldi turistákat - Hajdúszoboszló mára felzárkózott Európa nagy hagyományokkal rendelkező fürdővárosainak sorába, minek köszönhetően világszerte úgy tekintenek rá, mint a csehországi Karlsbad vagy éppen az angliai Bath testvérére. A magyar utazók mindemellett előszeretettel keresik fel a költő, Szép Ernő előtt tisztelegve, kinek kedves városa, ifjúságának színtere volt a hely.
Bor és szőlő, ameddig a szem ellát: Tokaj
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Tokaj egyike Magyarország világszinten is jól ismert városainak, és az sem véletlen, hogy az egyetlen olyan település, melynek neve a Himnuszban is szerepel. A település már a tatárjárás előtt is fontos kereskedelmi csomópont és átkelőhely volt, a borgazdálkodás felvirágzása pedig már ezután megkezdődött, köszönhetően annak, hogy IV. Béla olasz szőlőművesekkel telepíttette újra a hegyoldalt.
Tokaj jelentősége a 18. században érte el csúcspontját, ekkor ugyanis csak úgy sereglettek ide a messzi tájak kereskedői. Az olaszok, a görögök és az örmények mellett orosz kolónia is működött itt, sőt, Nagy Péter cár is szőlőt bérelt, illetve házat vett itt, amellett, hogy szerződést is kötött borellátására. A dicső múlt nyomait saját szemeddel is megtekintheted, ha Tokajba látogatsz, és a pincetúrák, illetve a szőlőhegyeken megejtett barangolások mellett a Tokaji Múzeumba is ellátogatsz, melynek 1700-as években emelt épülete szolgált egykor a görög kereskedők tanácskozóterméül. Míg azonban a hegyoldalban a Tisza és a Bodrog összefolyásánál a település, addig a föld alatt annak tükörképe fejlődött tekintélyt parancsolóvá.
Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül
A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?
További részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. június 3. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
A szinte átláthatatlan pincelabirintus legszebbike a Rákóczi-pince, melynek nagytermében egy hatlovas kocsi is megfordulhatott anélkül, hogy a lovakat ki kellett volna fogni belőle. A nem messze található Rákóczy-Dessewffy kastély is megér egy sétát, mely korábban a kincstár sótárnokának épülete volt - Tokaj ugyanis nem csak a magyar borászatnak, de a sóbányászatnak is jelentős központja volt.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, SALCHEE; Hacker 75.
OLVASD EL EZT IS!
- mátra
- túrák
3 álomszép kirándulóhely Magyarországon
- falu
- város
Magyarország 4 rejtett kincse
- sziget
- magyar csodák
