A világ 7 földalatti csodája

Az emberi civilizációk történetében mindig is fontos szerepet töltöttek be azok a helyek, melyek csak a beavatottak számára váltak láthatóvá, a mindennapi és nem túl figyelmes szemlélő elől pedig a mélység és a felszín határvonala rejtette el őket. Legyen szó szakrális célokról, menedékről, a természet munkájáról vagy épp praktikus, hétköznapi okokról, az évezredek során földalatti világok egész sora épült ki a lábunk alatt. Íme, a legkülönlegesebbek.

A híres anyaghadsereg: Xian, Kína

Xian városa 1974 óta a közelében feltárt - helyi földművesek által felfedezett - anyaghadseregről és mauzóleumról híres, mely az első kínai császár, Qin Shi Huangdi túlvilági hatalmát hivatott biztosítani.

A világ leghatalmasabb királyi sírjaként ismert nekropoliszt 38 év alatt hozta létre mintegy 700 ezer munkás, hogy a császárral együtt a három hatalmas árokban közel nyolcezer életnagyságú vagy annál is nagyobb katonát - az egyes alakok mérete a hadseregben betöltött pozíciójukat szimbolizálja -, lányszobrokat, zenészeket, 520 lovat és 130 harci szekeret temethessenek el. Többségük a mai napig a föld alatt található.

A tündérkémények otthona: Kappadókia, Törökország

A tündérkéményeiről és különös, kúp alakú képződményeiről híres kis-ázsiai terület egyik leglátványosabb része a föld alatt helyezkedik el, ugyanis mintegy 2500 évvel ezelőtt alagútrendszereket, az egymáshoz kapcsolódó lakásoknak köszönhetően pedig kiterjedt városokat vájtak a könnyen formálható, mégis stabil vulkáni kőzetbe.

A földalatti világ szolgált a helyi lakosok barbárokkal szembeni, majd az első keresztények búvóhelyéül. Az apró lakásokban mindent, még az ágyakat is kőből alakították ki, azonban a korabeli technikai lehetőségeket - többek között a városok vízellátását tekintve - maximálisan kihasználták. A földalatti települések ma Törökország egyik leglátogatottabb turistalátványosságának számítanak, sőt, bizonyos részeiken hoteleket is működtetnek.

Regényes világ: Párizs csatornarendszere, Franciaország

A franciák szerint a földalatti Párizs leginkább egy igencsak lyukacsos sajtra hasonlít - melyet csupán a jó reménység tart össze -, köszönhetően a város alatt húzódó kiterjedt alagútrendszernek és csatornahálózatnak, melynek évszázadokon átívelő története nem véletlenül ihletett meg oly sok francia művészt.

A körülbelül háromszáz kilométer hosszan húzódó, titokzatos párizsi katakombák - melyek többek között a Nyomorultakban és A párizsi Notre Dame jeleneteiben is kiemelkedő szerepet játszottak - egyes részei ma a nagyközönség számára is látogathatóak. Ezek közé tartoznak a kísérteties csonttár bizonyos szakaszai is, melyeket a 18. században alakítottak ki, mikor is a város zsúfolt temetőiből mintegy öt-hat millió ember földi maradványait helyezték át az alagutakba.

Egy magyar csoda: Budavári labirintus

Nem véletlen, hogy a Budai Vár alatt található barlangrendszert 2000-ben a világ ötven legérdekesebb helye közé sorolták, nem is olyan régen pedig egyike lett a világ hét földalatti csodáját felsorakoztató, nem hivatalos listának.

A Várhegy alatt meghúzódó, hévizek által kivájt mésztufabarlangok - melyek gömbfülkéit később összekötötték egymással, illetve a vár számtalan pincéjével - sora a századok során szolgált búvó- és óvóhelyként, titkos katonai objektumként és pincemúzeumként, az 1996-os munkálatoknak köszönhetően azonban ma a titokzatos labirintust középpontjába állító kulturális kezdeményezések színtere. Egyben pedig Budapest legkeresettebb látványosságainak egyike.

Modern világ a hegy gyomrában: Coober Pedy, Ausztrália

A Dél-Ausztráliában található, néhány ezer lakost számláló települést a jelentős opálbányászatnak köszönhetően a világ opálfővárosának is szokás nevezni, emellett azonban leginkább arról híres, hogy legtöbb lakója a domboldalakba vájt bányák üregeiben kialakított lakásokban él.

A modern földalatti városban kápolnák és egyéb közös helyiségek is találhatóak, ám nagy részét a hasonló, három hálószobás, konyhával, fürdőszobával és légkondicionáló berendezéssel felszerelt lakások alkotják. A város kiépítésének oka elsősorban a nagyon magas felszíni hőmérsékletnek köszönhető, mely nyáron, ha felhők sem borítják az eget, gyakran meghaladja a 40°C-ot.

Város a város alatt: Nápolyi katakombák, Olaszország

A földalatti Nápolyt a dél-olasz város egyik legfőbb nevezetességeként szokás emlegetni. Az alatta húzódó, a barlangrendszereknek, a vízvezetékeknek, a katakombáknak, az alagutaknak és a földalatti víztározóknak köszönhető második város létrejötte elsősorban a könnyen bányászható és ideális építőanyagként használható vulkáni tufaréteghez - egyben a Vezúv közelségéhez - köthető.

Bár ennek a különös világnak csak egy része látogatható, olyan egyedülálló történelmi jelentőségű leleteket tudhat magáénak, mint az Augustus császár idején épült vízvezeték, a II. Ferdinánd által építtetett, a királyi család menekülését célzó Bourbon-alagút, illetve az ókeresztény emlékek, a San Gennaro, a San Severo és a San Gaudioso katakombák. Az ötödik században Szent Januarius-t, a város védőszentjét is ide temették.

A leghosszabb földalatti folyó: Puerto Princesa, Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigeteki Palawanban, Puerto Princesa városánál található a világ leghosszabbjaként ismert földalatti folyó, mely a Puerto Princesa Földalatti Folyó Nemzeti Park területével egyetemben 1999 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

A 8,2 kilométer hosszú, a felszín alatti karsztos barlangrendszerben kanyargó folyó nemcsak az útját határoló egyedülálló cseppkőképződmények miatt lélegzetelállító, de legalább ilyen sajátos torkolata is, ugyanis amint kiér a barlangból, szinte rögtön a Dél-kínai-tengerbe ömlik. A barlang szájánál mindemellett sajátos, a világon is páratlannak számító ökoszisztéma található, köszönhetően a hegyvidéki és tengeri életformák találkozásának. Mindennek köszönhetően érthető, hogy ezt a földalatti látványosságot a világ legújabb természeti csodái közé is be akarják emelni.

• törökország
• olaszország
• franciaország
• budapest
• ázsia
• a világ csodái
• ausztrália
• barlang
• világjáró
• Utazás