A Városliget aprócska hídja valaha fontos szerepet töltött be: a főváros közlekedésének történetéről mesél

A Városliget Szépművészeti Múzeumhoz eső felében árválkodik a vörös-fehér kis híd, ami valószínűleg már sokakat megtorpanásra késztetett, hiszen látszólag teljesen értelmetlen, a fű felett magasodik.

Az ember azt gondolhatná, hogy legfeljebb esztétikai funkciója lehet, vagy a fotózkodó turisták miatt emelték. Nem is tévedhetnénk nagyobbat: a híd 1896-ban épült, és egészen 1973-ig kifejezetten fontos szerepet töltött be a belvárosban közlekedők életében.

A Városliget kis hídja

A főváros és az első közparkja - ami azt illeti, a világ egyik első közparkja - számos kisebb-nagyobb, ma már kevésbé megindokolhatónak tűnő, elfeledett funkciójú építményt rejt. A szóban forgó, vörös és fehér színekben pompázó kis híd ma a füvön áll, kilátónak túl alacsony, hídnak pedig értelmetlen. Az építmény története a 19. század végéig nyúlik vissza.

1896-ban adták át a Millenniumi Földalatti Vasutat, általánosan használt nevén a Kisföldalattit, ami a kontinentális Európa első, a világ második metróvonala, és a millenniumi ünnepségekre készült el, összesen 21 hónap alatt. Ma már a fiatalabb generációk talán nem is tudják, de egészen 1973-ig a Szépművészeti Múzeumtól a végállomásig, azaz a Széchenyi Fürdőig a kocsik a felszínen közlekedtek mintegy 460 méteren át, megkerülve a tavat. A síneken balesetvédelmi okokból nem lehetett átkelni, éppen ezért az Állatkert állomásnál egy kisebb felüljárót létesítettek.

Amikor a főváros Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójára készülődött, felmerült, hogy meghosszabbítják, és teljesen a föld alá vezetik a vonalat. A tervből valóság lett, a vonal fejlesztésekor és az Állatkerti körút átalakításakor betemették a felszíni szakaszt. 1973. december 30-án nyílt meg az új végállomás a Mexikói úton, és a régi kocsikat is leváltották, helyükre a sárga színű Ganz motorvonatok kerültek. A felüljárót azonban szerencsére nem bontották el.

Technikai újítások jellemezték

A titokzatos, mérsékelten díszes híd ma már műemlék. Értékét amellett, hogy bepillantást enged a főváros közlekedésének érdekes történelmébe, az is adja, hogy az építésekor korszerű technikai újításokat is felhasználtak. A földalatti vasút, illetve a hozzá szükséges építmények tervezésével, kivitelezésével Wünsch Róbert budapesti vállalkozót bízták meg, aki a mára már a leggyakoribb építési anyagnak számtó, akkoriban viszont újdonságot jelentő vasbetont is előszeretettel használta.

A felüljárót az általa szabadalmaztatott technikával építették, a betonba vasháló helyett nagy méretű vasbetéteket építettek. A híd tervezéséért Brüggermann György felelt. A kicsi híd nyílása mindössze 10,7 méter, szélessége 2,6 méter. 2006-ban felújították, ekkor kapta mai színét, korábban sokáig sárga volt. Wünsch Róbert emlékére táblát helyeztek el rajta.

Kisváros a városban - Ilyen ma a Jancsi-telep

Elég pár pillantást vetni a házikókra, és máris látni, hogy régóta állnak itt, és egységes terv alapján épültek. Valóban így van: ez a rész a Jancsi-telep, ami a 19. század végén épült a MÁV dolgozói számára a német és az angol kertvárosok mintájára, minden igényt kielégítően.

(Kiemelt kép: Járfás Eszter/Femina. Képek: Fortepan/FŐMTERV, Járfás Eszter.)

• városliget
• híd
• kisföldalatti
• budapest
• főváros
• tömegközlekedés
• történelem
• építészet
• Utazás