Az Országos Kéktúra lélegzetelállító szurdoka: járd végig az Upponyi-szorost

A Bükk hegységtől északra húzódik egy kevésbé ismert, mégis különleges hangulatú táj: az Upponyi-hegység. Az erdőkkel borított, vadregényes dombok és szurdokok világa sokszor kimarad a legismertebb kirándulóhelyek felsorolásából, pedig a vidék bőven tartogat felfedezni valót.

A csendes, természetközeli hegyvidék igazi rejtett kincs Észak-Magyarországon. Sűrű erdők, sziklákkal szabdalt völgyek és kanyargó patakok adják a táj karakterét, amelynek nyugalmát leginkább a túrázók ismerik. 

Meseszép túraösvény: az Upponyi-szoros kezdőknek is könnyedén bejárható 

Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra útvonala is keresztülhalad a hegységen, így aki végigjárja Magyarország legismertebb hosszútávú túraútvonalát, ezen a csendes, kissé titokzatos vidéken is átkel. Az Upponyi-szoros első pillantásra talán szerény méretűnek tűnik, hiszen maga a szurdokvölgy mindössze nagyjából 500 méter hosszú. Ám amit hosszban nem nyújt túl sokat, azt bőven visszaadja hangulatban és geológiai érdekességekben. A szurdok a víz kitartó formáló erejének köszönheti a létezését, amely évezredeken át alakította a tájat, míg végül kivájta ezt a különleges, sziklákkal szegélyezett átjárót.

A környező hegység átlagosan 400–500 méter magas, és izgalmas földtani mozaikokból áll. A karbon időszakból származó pala, mészkő és összepréselt homokkő rétegei adják a hegyek testét, amelyek különleges karaktert kölcsönöznek a vidéknek. Bár a terület nem tartozik a leglátványosabb karsztvidékek közé, az Upponyi-szoros mégis tartogat néhány izgalmas meglepetést.

A sziklafalak között megbújva kisebb barlangok és kőfülkék is rejtőznek. Ezek közül a legismertebb az úgynevezett Upponyi 1-es számú kőfülke, amely nemcsak természeti, hanem történeti szempontból is különleges helyszín. A kutatók itt a jégkorszak idejéből származó élet nyomaira bukkantak – olyan leletekre, amelyek azt bizonyítják, hogy már több tízezer évvel ezelőtt is megfordultak itt emberek.

Az Upponyi-hegység ölelésében bújik meg a festői szépségű Lázbérci-víztározó is, amely Észak-Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava. A Bán-patak felduzzasztásával létrejött, különleges Y alakú tó a környező települések ivóvízellátását biztosítja. A tavat körülölelő táj 1975 óta a Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, amely Észak-Magyarország első ilyen jellegű védett területe lett. A csendes vízfelület és az erdőkkel borított hegyoldalak még ezen a vidéken is különleges kirándulóhelynek számítanak.

Nem messze innen, a Csernely-patak völgyében fekszik Uppony, egy apró falu. A település egyik legérdekesebb látványossága az északi domboldalon sorakozó pincesor. Több mint száz pince bújik meg itt egymás mellett, amelyek története egészen az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza. Bár a szőlőtermesztés inkább helyi jelentőségű volt, a pincék mindig fontos szerepet játszottak a falu életében. A második világháború idején például menedékként szolgáltak a lakosságnak, amikor a környéket bombázások érték. Ma ezek az íves boltozatú borospincék a táj jellegzetes attribútumai.

• kirándulás
• hazai kirándulóhely
• túra
• természet
• hétvégi programok
• országos kéktúra
• szurdok
• Utazás