Meglepő, mire készülnek a Duna mentén: van, ami már el is készült
A Duna mentén izgalmas turisztikai fejlesztések várhatók.
Minden bizonnyal kevés olyan ember akad az országban, aki ne kötődne ezer szállal a Dunához: együtt lélegzünk vele az első tavaszi széllel érkező áradástól az utolsó jégzajlásig.
A szoros kapcsolat tudományosan is megalapozott, hiszen kutatások szerint a vízparton töltött idő segít a stressz és a szorongás csökkentésében, növeli az általános boldogságérzetet, a kreativitást, és még az alvásminőséget is javítja. Nem csoda, hogy már a tavasz első melengető napsugarai is tömegeket csalogatnak a Duna-partra.
A Duna álomszép vidékeken kanyarog keresztül Rajkától Kölkedig, a magyarországi szakasz adottságai világszinten is kiemelkedők, elég csak a Dunakanyar pezsgő életére és varázslatos panorámájára, a budapesti folyópart világörökségi értékeire, az ártéri erdők kincseire vagy a csendesebb folyású mellékágakban rejlő vízitúrázási lehetőségekre gondolni.
A hazai Duna-szakaszt körülölelő táj földrajzi adottságai eltérnek a szomszédos országokban tapasztaltaktól, a gyors folyású szlovén vadvizekhez és a gátak közé szorított vizekhez képest itthon közeli, elmélyült és lassú kapcsolódásra is lehetőségünk van.
Duna és az aktív turizmus
„Duna és az aktív turizmus” címmel tartotta meg szakmai konferenciáját a Kodolányi János Egyetem március 4-én, tudományos igényességgel, de gyakorlati megközelítésben, izgalmas példákon keresztül is bemutatva a vízi- és kerékpáros turizmus új irányait, a Duna menti fejlesztéseket és mindazokat az élményeket, amelyek a térséget az aktív pihenés egyik legvonzóbb célpontjává tehetik.

Az elmúlt években több fejlesztés is történt a dunai vízi turizmusban, elég csak a budapesti Stopper úszóház megépítésére, a Váci Karakán Kajak-Kenu Sportegyesület csónakházára vagy a ráckevei Vadkacsa Strand felújítására gondolni, de a Dunakanyar Bike & Boat egynapos biciklis-evezős kirándulásai is megannyi túrázót vonzanak.
Az eseményen szó esett többek között a Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti aktív turisztikai fejlesztésekről és a budapesti vízi turizmus lehetőségeiről, illetve a túrázási szokások változásairól is, mely tendenciákra reagálni elengedhetetlen a turizmusban. A résztvevők betekintést nyerhettek a Csepel-sziget térségében idei évben az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában induló, valamint az eddig megvalósult fejlesztésekbe.
A Ráckevei-Duna-ág lehetőségei
Kánai Gergely, Ráckevei-Soroksári Duna-ág projektvezetője bemutatta az ígéretes projekteket, melyek célja, hogy Kiskunlacházától Tassig kezdők számára is túrázhatóvá tegyék a Dunát, mintegy 5 kilométerenként lehetőséget biztosítva a kiszállásra. Budapest és a Ráckevei-Duna-ág tele van potenciállal, amelyet vétek lenne nem kihasználni.
Kiskunlacházán már meg is valósult az első projekt, melynek keretében csónakházat hoztak létre be- és kiszállóponttal, bisztrórésszel, rendezvényhelyszínnel, elsősorban önkormányzati tulajdonú területek bevonásával, de tervezik még itt egy csak vízi úton megközelíthető kilátó építését is. A szabadstrand megújításával pedig a tervek szerint a környék kiemelt fürdőhelyként üzemelhet a jövőben.
Dömsödön ugyancsak a szabadstrand felújítása a cél, illetve egy épületen belül kiszolgálóhelység, öltöző és étterem létrehozása, kerékpáros központtal a közelben. De Tasson, Makádon is vízi és kerékpáros létesítményeket fejlesztenének szervizelőpontokkal, Ráckevén és Szigetbecsén két-két helyszínnel, konkrét túraútvonalakat is kijelölve, továbbá eszközbeszerzéssel is számolva a projektek keretében. A cél elsősorban az adottságok kihasználása egyszerű színvonalon, a nagyközönség számára elérhető szolgáltatásokkal.

A szívemhez különösen közel áll a Háros-sziget és a Hárosi-öböl, a vadregényes térségben rejlő lehetőségekről dr. Bakos Lajos, a Magyar Kajak-Kenu szövetség fejlesztési igazgatója beszélt bővebben. A nagytétényi Duna-part nyers és természetközeli, a függőavarok mesés baldachinokként omolnak az ösvényekre, a látogatók elől elzárt félszigetek és szigetek pedig még titokzatosabbá teszik a környéket.
Aki végigsétál a csodás öböl mentén, olyan kincseket láthat a part túlsó oldaláról, mint a Kis-Háros- vagy épp a Szerelem-sziget. Bár vízi túrázók és horgászok egyaránt kedvelik a dél-budai térséget, az infrastrukturális fejlesztésekben itt kiemelten fontos szempont, hogy a mértékükkel nem szabad veszélyeztetni az értékeit - ami igazán vonzóvá teszi azt a háborítatlan tájon megnyugodni vágyó ember számára.

Tanulságok egy komplett túrahálózat kialakításából
A Felső-Tisza-vidéki és nyírségi kerékpáros túrahálózat kialakításának tanulságait foglalta össze az eseményen Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője. A Beregi Kör és a térség megvalósult projektjei élő példái a vízi és kerékpáros turizmus sikeres ötvözetének, melynek tapasztalatai a Duna-menti hálózat turizmusában is hasznosíthatók, elsősorban az Eurovelo 6 útvonalán.
A Felső-Tisza-vidéken ugyanis a kerékpáros turizmust épp a víz jelenléte hozta létre: a jól kerékpározható aszfaltozott és stabilizált töltéskoronák sűrű hálózata már adott volt, ám a kerékpárosbarát régió címéért alaposan meg kellett dolgozni. Mára több mint 400 kilométer jól kitáblázott út vezet a csodálatos középkori templomokhoz és műemlékekhez, a gerinchálózat mentén pedig turistacentrumok, pihenőpontok, esőbeállók, kerékpáros központok, kölcsönzők, látogatóközpontok várják az érkezőket. A 70 kilométeres Beregi Kör 2024-ben méltán nyerte el az év kerékpárútja díját.

Mivel tapasztalataik szerint a csillagtúrák és a körtúrák örvendenek a legnagyobb népszerűségnek ma, céljuk most 12 kisebb kör létrehozása, eddig kieső, a mainstream által el nem ért térségek bekapcsolásával, így a különleges alföldi romvulkánok vagy az Erdőhát is a kerékpáros turisták szeme elé tárulhat, két éven belül fogadóbázisok kialakításával. A csodás térség sokkal több figyelmet érdemelne, korábbi cikkünkben el is meséltük, mit tapasztaltunk látogatásunkkor, ez lentebb olvasható.
A vízi és a kerékpáros túrázás nem pusztán sportteljesítmény, annál sokkal komplexebb élmény: közösségformáló erővel bír, és a slow turizmusban is van létjogosultsága. Néhány nap lecsendesedést egyébként is receptre kellene felírni a meggyötört léleknek ebben a kimerítő világban.
Egymást érik a csodák ezen az elrejtett magyar vidéken: középkori templomokat is felfedezhetsz Szatmár-Beregben
A Felső-Tisza-vidék bővelkedik látnivalókban, míg a Beregi kör térsége kerékpáros paradicsommá vált az elmúlt években, a középkori templomok elcsendesedésre hívnak.
ElolvasomBorító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.
OLVASD EL EZT IS!
- biztonság
- katasztrófavédelem



















