Az ember alkotta paradicsomban a leggyönyörűbb a naplemente: a Tisza-tó szépségét mindennap csodálnánk

A Tisza-tó immáron ötven éve áll az ember szolgálatában. Időközben azonban megjelent valódi jogos tulajdonosa is: az anyatermészet.

Tisza-tó és az ember alkotta paradicsom
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ember évtizedeket áldozott arra, hogy a Tisza girbegurba kanyarulatait kisimítsa, a szeszélyes, vad folyót, mely Petőfi idejében, mint az őrült, tépte le láncát, és vágtatott a rónán át, megszelídítse, kiszámíthatóvá tegye. A folyószabályozási munkálatok révén teljes hossza mintegy 457 kilométert rövidült, az ár útja felgyorsult, és a kiszáradó Alföld is hangsúlyosan hívta fel a figyelmet a beavatkozás drasztikus következményeire.

Ötven évvel ezelőtt ezért az ember úgy döntött, megállítja a Tiszát. Így jött létre pontosan 1973-ban a Kiskörei-víztározó, mely a 80-as évek végétől viseli a Tisza-tó nevet. Az ország második legnagyobb állóvizét idővel birtokba vette, és meghódította a természet.

Tisza-tó – Az ember alkotta paradicsom

A mesterséges, emberi kéz alkotta környezet és az azt belakó természet közti kapocs nem is rajzolódhatna ki szebben a Tisza-tó harmóniájánál. A duzzasztás révén a téli leeresztés és a nyári, feltöltött vízszint között akár 170 centiméter is lehet a különbség, mégis alkalmassá vált arra, hogy az élővilág belakja a környéket. Az egykor elpusztított paradicsom sáros, kubikos területét csak a természet szentsége tehette igazán áldottá.

A hat éven át épült tározó és vízlépcső támasz az embernek, fontos szereppel bír ma az árvizek szabályozásában, az öntözővíz-ellátásban és az áramtermelésben is, miközben ökológiailag is sokszínű, a Ramsari Egyezmény védelmét élvező, UNESCO világörökségi területté nemesült. A diverzitást a változatos környezet, egybefüggő nádasok, szigetek, holtágak biztosítják, nem csoda, hogy a térség ma már közel kétszáz madárfajnak és több mint ötven halfajnak jelent otthont.

Szendőfi Balázs, Ljasuk Dimitry és Fehér Zoltán új természetfilmje, a Tisza-tó – Az ember alkotta paradicsom éppen ezt a varázslatos, fáradhatatlanul nyüzsgő, élettel teli területet mutatja be magával ragadó képkockákon át. 

A film nem száraz, tudományos bemutatóanyag, mindvégig jelen van benne az ember - ahogy a Tisza-tó életében is. A főszereplő és narrátor Ljasuk Dimitry őszinte gyermeki rácsodálkozással és lebilincselő játékossággal fogja kézen a nézőt, és jó barátként vezeti őt sosem látott közelségbe az élővilággal - nem is találhattak volna nála hitelesebb mesélőt a Tisza-tóról. Dimitry nem csupán bölcs megfigyelő és oktató, de mindvégig egy nagybetűs rajongó is, aki hol aggódva figyeli az Európa jövőjét baljósan előrevetítő, tikkasztó aszályt, hol az arcán letörölhetetlen mosollyal beszél egy icipici teknősbabához, hol pedig tagadhatatlan bűvöletbe kerül a pompás naplemente láttán. 

Szürke vagy épp csinos üstökös gémek, mocsári teknősök, táncoló tiszavirágok, hatalmasra növő pontyok, csukák világa válik nyitott könyvvé a közönség számára, aki a közelgő motorcsónak láttán egy emberként izgulhat a gyökerekre rakott, sérülékeny, kiszolgáltatott ikrák, az úton átkelni vágyó teknősgyerek vagy a megtámadott csérfiókák épségéért. Kalandregényekbe illő, érintetlen függőavarok, titkos öblítőcsatornák és tavirózsás belső tavak mind-mind a nagy Tisza-tavi kirakós apró darabjaiként kerülnek a képernyőre.

A film zenéje által a jelenetek igazán drámai felhangot kapnak, a narráció szövege pedig kétségtelenül gyönyörű, költői igényességű. A mozinak még egy csillagos ötös kijár azért, hogy edukatív szerepet is felvállal, a képsorok nem titkolt célja az egyre növekvő turizmus ökotudatosabbá tétele. A népszerűtlen felvetésektől sem riad vissza, hangsúlyozza a szemetelés, a féktelen jetskizés kártékonyságát, szorgalmazza a vadregényes, költésre használt medencék lezárását a látogatók elől. Hogy a Tisza-tó még sokáig az ország megbecsült kincse lehessen.

Az elmúlt évtizedekben a Tisza-tó lassan - és immáron végérvényesen - kibújt a rendszerváltás előtt olcsósága miatt kelletlenül ráaggatott „szegény ember Balatonja”-szerepből. A jelentős turisztikai fejlesztések révén immáron nemcsak csónakkal beevezhető, de akár körbe is kerékpározható, panorámája több szárazföldi és vízi úton elérhető kilátóból megcsodálható, még interaktív ökocentrum, sőt kutyás strand is kiépült partján. Különleges értéke a kiskörei hallépcső, Európa legnagyobb, 1,4 kilométer hosszú ökológiai folyosója, mely segít a halfauna számára legyőzni a Tisza és tava között fennálló akár 10 méteres szintkülönbséget: az izgalmas helyszín kihagyhatatlan célpont a természetbarát utazók számára.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Az érkezők akár csónakba is pattanhatnak, hogy az írott és íratlan szabályokat betartva, a természetet tisztelve csendesüljenek el, és érkezzenek meg az ünnepélyes vendégségbe, lassan belesimulva annak varázslatos rendjébe. Azon a csodahelyen, amelyet az ember alkotott, de a természet tett igazán tökéletessé.

A filmről

A Tisza-tó - Az ember alkotta paradicsom című filmet október 5-étől vetítik a mozikban. A filmet Szendőfi Balázs írta, rendezte, vágta, szereplője és mesélője Ljasuk Dimitry, az operatőri munkákat rajtuk kívül Fehér Zoltán végezte, vezető producere Petényi Mirkó volt. Az alapötletet és a költségvetést az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ biztosította.

A szerzők neve garantálja a hitelességet: Ljasuk Dimitry a Tisza-tónál nőtt fel, és olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint a saját karanténtörténetét elragadóan feldolgozó Jóreménység-sziget vagy A Tisza nevében. Szendőfi Balázs neve a Ráckevei-Duna-ágról szóló A marasztalt folyó és a Volt egyszer egy vadvízország című filmekből lehet ismerős, míg Fehér Zoltán operatőr a Vad Víz Stúdió természetfilmjeinek készítője, legutóbbi két saját filmje, a Múlt és jelen és a Rejtett világ több díjat elnyert. Közös filmjük, a Tisza tó - Az ember alkotta paradicsom is kötelező darab a természetszerető közönségnek.

Olvass tovább! Ember nélküli paradicsom az Alföldön

A Kiskunság egyedülálló természeti kincse az Izsák mellett található Kolon-tó, ami a térség legnagyobb édesvízi mocsara. Növény- és állatvilága páratlanul gazdag, egész Európában ritkaságszámba megy.

Ember nélküli édenkert bújik meg Izsák mellett: az érintetlen mocsárvidék Európában is különleges

A vadregényes Kolon-tó számos védett állatnak és növénynek ad otthont.

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép: Aktív- és Ökoturisztikai Nonprofit Kft.)

Ezt is szeretjük