Mesébe illenének takaros utcáik: 8 gyönyörű sváb település itthon, ahol teljes béke és nyugalom vár
Magyarország gyönyörű sváb településeit egyszer látni kell.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A hazánkban élő népcsoportok között kiemelkedő lakosságszámmal rendelkezik a német nemzetiség, melynek tagjait a közbeszédben gyakran egyszerűen svábokként emlegetik, holott származásuk sokszínűségre vall: a dunai svábok mellett többek közt erdélyi szászok, stiffollerek vagy éppen poncichterek is szép számmal élnek az országban.
A magyarországi németajkúak között mégis a legjelentősebb csoportot a sváb lakosság jelenti, akik elődei túlnyomórészt a Bajorországot és Württemberg tartományokat érintő Svábföldről származnak. A történelemben a török hódoltság pusztítása utáni időszakra és főleg 18. századra tehető betelepítésük, melynek célja a kihalt térségek felvirágoztatása, a magyarok pótlása volt. A második világháborúban és azután több helyen erőszakkal kitelepítették a családokat, akik közül később többen visszatértek otthonukba.
Sváb települések
A svábok a következő századok során nagyrészt asszimilálódtak a magyar népességbe, ám egyes településeken máig érezhető az eltérő kulturális hatás, sok helyen máig őrzik az anyanyelvet és a hagyományokat. A takaros utcák, a rendezett házak és udvarok ugyancsak jellemzik a falvakat, városkákat, ahol hamar eltelik egy hétvége.
Ófalu a Kelet-Mecsek takaros kis települése, 350-en lakják, ám a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,5%-a német identitásúnak is vallotta magát. Elődeik részben Hessen tartományból származnak, kultúrájukat és a fafaragó-mesterséget egy tájházban is megismerhetik az utazók.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_bb74ef68e933ca39351150422997f11c" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93falu_(Magyarorsz%C3%A1g)#/media/F%C3%A1jl:%C3%93falu.JPG" target="_blank">Kla</a>
A kelet-mecseki Óbányát a magyar Svájcként is emlegetik csinos utcaképe, hagyományos, oldaltornácos házikói és németajkú lakossága miatt. Az alig 150 fős lakosság 49,6%-ban németnek mondta magát a tíz évvel ezelőtti népszámláláson.
Fotó: Zám Adrienn
A Bács-Kiskun megyei Császártöltésre a kalocsai érsek segítségével telepítettek németajkú családokat a szőlőkultúra fellendítése érdekében. 2011-ben a lakók 42,6%-a németnek vallotta magát. Pincesora igazán vonzó turisztikai attrakció, de sváb tájházát is érdemes megtekinteni a helytörténet iránt érdeklődők számára.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_6d731ca505d8903bea7334fd90e91d4f" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1sz%C3%A1rt%C3%B6lt%C3%A9s#/media/F%C3%A1jl:171007_Helyt%C3%B6rt%C3%A9neti_kir%C3%A1ndul%C3%A1s_6_Cs%C3%A1sz%C3%A1rt%C3%B6lt%C3%A9s_(01).jpg " target="_blank">Solymári</a>
Hajósra ugyancsak a kalocsai érsekség részeként telepítették be a török hódoltság után a svábokat, a világháború után visszatérteknek köszönhetően 2011-ben még mindig mintegy 47%-ban tartotta magát a lakosság nemzetiségi identitásúnak. A Hajós-Bajai borvidék egyik névadó településén található Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja, és sváb konyhája is kedvelt.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_3bd918cb6b969e4f0cac6d685e74c7de" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s#/media/F%C3%A1jl:Haj%C3%B3s-Pincefalu_2021_07.jpg" target="_blank">Pasztilla aka Attila Terbócs</a>
Nemesnádudvar községbe is a 18. században érkeztek a német telepesek, és bár a világháborút követő lakosságcsere visszavetette számukat, 2011-ben már ismét 41,5% németnek mondta magát. Történelmi pincesora alkalmanként különböző programokkal várja a látogatókat, de a csinos település is vonzó a pihenésre vágyóknak.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_0fe2f8a3bfd79144174e133ae73eb069" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesn%C3%A1dudvar#/media/F%C3%A1jl:Nemesn%C3%A1dudvar,_borospinc%C3%A9k_4.jpg" target="_blank">Adam Harangozó</a>
A Komárom-Esztergom megyei Leányvárt a pusztulás után birtokosa, a Sándor család népesítette be németekkel. A kitelepítéseket túlélő, itt maradó német lakosság vitte tovább a hagyományokat, 2011-ben 19%-uk tartozott a népcsoporthoz. A csinos utcákon túl kápolna és kálvária is van a településen.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_44d7f4d7ae4082e4d806dc09b1e956ce" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Le%C3%A1nyv%C3%A1r_(telep%C3%BCl%C3%A9s)#/media/F%C3%A1jl:Le%C3%A1nyv%C3%A1ri_k%C3%A1polna.jpg" target="_blank">EniPort</a>
Csolnokra is a gazdasági felvirágoztatás és a munkaerőhiány miatt telepítették a németajkú lakosságot, részben svábokat, illetve elzásziakat a török kor után. Az egyik templomban máig több, az elődök által a faluba hozott festmény látható. Még a szocializmus évtizedeiben is sokan csak a német nyelvet használták otthonaikban. 40,7%-ban németek lakták tíz éve.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_0e27d6ff02feb489284cff131473138b" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csolnok#/media/F%C3%A1jl:Csolnok,_n%C3%A9met_nemzetis%C3%A9gi_t%C3%A1jh%C3%A1z_2021_02.jpg" target="_blank">Pasztilla aka Attila Terbócs</a>
Dorog volt a települések között az egyik legkorábbi, ahol a svábokat betelepítették, már az 1700-as évek első évtizedeiben német többséggel rendelkezett a lakosság, bár a világháborút követő események sokakat távozásra kényszerítettek - a kitelepítettek emlékére szobrot is emeltek. A népszámláláson mintegy 2,9% vallotta magát német identitásúnak.
Fotó: Wikipédia/<a id="hyperlink_2b2cf09bb73447ccb463ab071f7bd2ec" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Dorog#/media/F%C3%A1jl:Dorog_H%C5%91s%C3%B6k_tere.JPG" target="_blank">Rovi</a>
(Borító- és ajánlókép: Zám Adrienn.)
OLVASD EL EZT IS!
