Íme, a hely, ahol csak 70-en laknak, és létezik az ötödik évszak: az észt park élővilága lenyűgözően gazdag
Az áradás minden évben egészen különlegessé varázsolja a Soomaa Nemzeti Parkot.
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
A legtöbb embernek az áradásról, a mindent ellepő víztömegről nem épp pozitív dolgok jutnak az eszébe, ám a Soomaa Nemzeti Parkban élők kivételt jelentenek, ők kifejezetten várják ezt a menetrendszerűen bekövetkező eseményt, ami híressé tette a lakhelyüket.
A park, ami Európa egyik legnagyobb épen maradt tőzegláprendszere, március és április környékén nagyrészt víz alá kerül. Az időszakra az ötödik évszakként hivatkoznak.
Az ötödik évszak földje
A Soomaa Nemzeti Park Észtország délnyugati részén található, Pärnu és Vijandi megyék között. 1993-ban hozták létre, 390 négyzetkilométernyi területet ölel fel, sűrű erdőket, természetes medrükben kanyargó folyókat, csatornákat, lápokat, ártéri gyepeket, illetve ezek páratlanul értékes élővilágát óvja. A térségnek pusztán 0,5 százalékát teszi ki a megművelt termőföld, a legnagyobb rész lápvidék.
A park arról ismert igazán, hogy minden évben ilyenkor, március-április környékén megérkezik az áradás, amire a tél és a tavasz közötti külön évszakként tekintenek, innen az ötödik évszak elnevezés. A jelenség akkor következik be, amikor a Sakala-dombságról lezúduló nagy mennyiségű csapadékot a téli olvadás után Soomaa folyói már nem tudják elvezetni. Így jön létre az impozáns méretű Riisa-ártér vagy -mocsár.
A vízszint hol kisebb, hol nagyobb, egy átlagos évben körülbelül 3 méteres, ám 1931-ben elérte az 5,3 métert is, ami rekordnak számít, és 2010-ben is átlépte az 5 métert.
A helyiek várják az áradást
A BBC értesülései szerint a parkon belül körülbelül 70 ember lakik, főleg erdészek és gazdák, akik megtanultak együtt élni az áradásokkal, fel vannak készülve rá, hogy a víz akár hetekre is elvághatja őket a külvilágtól, és arra is, hogy hosszú napokra az otthonukban ragadhatnak. Az áradások idején csónakokkal közlekednek, itt még mindig használnak hagyományos, fatörzsből készített kenukat is. Különös odafigyelésre van szükségük, mert a végtelen víz megnehezítheti a tájékozódást.
Az ötödik évszak látványa számukra is megunhatatlan, egészen varázslatos lesz ilyenkor a táj, nyugodt, csendes időtlenség hangulata lengi be. A helyi vezetők egész évben tartanak vezetett túrákat, így az áradás alatt is, de ami igazán nagy élmény lehet, az a többórás, késő esti kenutúra.
A Soomaa Nemzeti Park növény- és állatvilága lenyűgözően gazdag, jóformán háborítatlan. A madárvilág különösen színes, az őszi vándorlás idején a térségben pihennek a bewick-hattyúk (kis hattyú) és a darvak, és emlősökből sincs hiány. Sok olyan állat található meg itt, ami Európa más részein már alig, vagy egyáltalán nem. Nagy számban van jelen az európai őz, a jávorszarvas és a vaddisznó, de gyakran találkozni hódokkal, eurázsiai hiúzokkal, farkasokkal és barnamedvékkel is. Utóbbiak az áradások előtt elhagyják a területet. Vannak állatok, amelyek ilyenkor az ágakon rekednek, például a nyestkutyák.
A klímaváltozás a térségre is hatással van, a kutatók szerint hamarosan nagyobb és kiszámíthatatlanabb áradások lehetnek a parkban, átalakítva az eddigi megjósolhatóbb menetrendet, akár újabb „évszakokat” is létrehozva.
Vadregényes, háborítatlan mocsárvilág Budapesten
Budapestre gondolva nem a háborítatlan mocsárvilág jut általában az emberek eszébe, pedig a fővárosban még ez is megtalálható - igaz, nem a központban. A Merzse-mocsár felkeresése élménydús családi program lehet.
(Képek forrása: Getty Images Hungary. Wikipédia/Olev Mikhelmaa)
OLVASD EL EZT IS!
