Ez a legfőbb oka a reptéri káosznak, és eddig tarthat - Ez lesz mostantól a normális a repülésben

A koronavírussal kapcsolatos főbb korlátozások megszűnése után idén már a legtöbben bátrabban vágtak neki az utazások megszervezésének. Ugyanakkor sokaknak már a reptéren rémálommá válik a kaland, túlzás nélkül kijelenthető, hogy a fejlett országokban repülőtéri káosz uralkodik.

Az utasok kedélyeit járattörlések, jelentős késések, a földi szolgáltatás akadozásai és elkeveredett csomagok borzolják. Az egyre gyakoribbá váló sztrájkok mellett általános munkaerőhiány és különböző műszaki problémák is akadályozzák a szolgáltatást. 

Nem szűnik a reptéri káosz

Nagy port kavart, hogy július 18-án este körülbelül két tucat magyar ragadt a londoni Luton repülőtéren, amikor törölték a Wizz Air-járatukat. A légitársaság szerdán mentesítőjáratot indított a kint rekedt utasokért. A reptéren hétfőn több járattörlés is történt, mivel a Nagy-Britanniában uralkodó, extrém méreteket öltő hőség miatt a repülőtér kifutópályái alkalmatlanná váltak a le- és felszállásra. 

Július 18-án, hétfőn a világon több mint huszonötezer járat késett, háromezer pedig el sem indult - számolt be róla a Forbes. Hozzáteszik, hogy nem regionális problémáról van szó, a Ryanair szinte minden harmadik gépe (29%) késik, a Wizz repülőinek pedig 22 százaléka nem ért időben célba július 19-én.

Az utasok érthető módon elégedetlenek, a különböző fórumokon egyre-másra olvasni, hogy a repülés idén minden korábbinál nagyobb rugalmasságot igényel, és egyáltalán nem biztos, hogy az ember végül célba is ér. Mindemellett pedig a jegyárak drágulása is jellemző tendencia.

A legfőbb ok a munkaerőhiány

A fejetlenség kialakulásában számos tényező játszik szerepet, és az iparág egyes szereplői nem is várják, hogy a közeljövőben javulna a helyzet. Az Emirates elnöke, Tim Clark szerint 2023-ig minden valószínűség szerint marad a káosz - írja a 444.hu.

Clark véleménye szerint, bár várható volt, hogy a nemzetközi légi közlekedést érintő korlátozások feloldását követően hirtelen visszatér majd az utazási kedv, több szereplő a felkészülés helyett a költségcsökkentést választotta.

A légitársaságok és a reptereket fenntartó vállalatok a járványhelyzet miatti járattörlések következtében jelentős veszteségeket könyvelhettek el, megoldás gyanánt pedig leépítésekbe kezdtek. Az alkalmazottak tömeges elbocsátása mostanra, amikor ismét igénybe vennék a szolgáltatásokat az utasok, súlyos munkaerőhiányhoz vezetett. Az elbocsátottak ráadásul jellemzően más, biztosabb megélhetést nyújtó szektorokban helyezkedtek el, és nem kívánnak visszatérni - fejti ki a Forbes.

A magazin arra is kitér, hogy a pilóták idősebb, baby boomer generációjának tömeges visszavonulása is nehezíti a helyzetet. A megmaradt dolgozók pedig Európa-szerte sztrájkolnak a bércsökkentések és a rossz munkakörülmények miatt. Mindezek tetejében pedig a járványhelyzet miatt visszafogott alkatrészrendelések, javítások újraindítása az ellátásilánc-káosz áldozata lett.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) főigazgatója, Willie Walsh szerint a munkaerőhiány tekintetében a következő hónapokban javulás várható. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy az embereknek fel kell készülniük a váratlan, az átlagosnál nagyobb türelmet jelentő helyzetekre, amennyiben repülőgéppel utaznának.

Légiutas-kísérők mesélnek a kulisszatitkokról

Minden utasnak vannak tipikus repülős élményei, azonban a szolgáltatói oldal felől - a légiutas-kísérők tapasztalatairól - kevesebbet hallunk.

(Képek: Getty Images Hungary.) 

• repülés
• káosz
• repülőtér
• koronavírus
• munkaerőpiac
• gazdaság
• Utazás