A történelmi rejtélyek mindig is izgatták az emberek fantáziáját. Minél régebbi egy helyszín vagy építmény, annál inkább nehéz a tudósoknak magyarázatot találni minden kérdésre, így gyakran igen izgalmas találgatás veszi kezdetét.
Az ókori vagy őskori időkből fennmaradt leletek és felfedezések nemcsak a régészek és tudósok fantáziáját mozgatják meg, de az utazók és történelmet kedvelő emberek is élénk figyelemmel kísérik egy-egy ilyen titokzatos feltárás sorsát.
Rejtélyes helyek
Nemcsak a tisztázatlan eredetű piramisok, hanem a gigantikus szobrok, titokzatos céllal kreált építmények és megfejtésre szoruló rajzok is sok fejtörést okoznak az archeológus szakmának, sőt, a rejtélyeket kedvelő laikusoknak is. A felszínen, föld alatt vagy esetleg vízben feltárt épületek régen letűnt civilizációk emlékét őrzik. A megmagyarázhatatlan leletekre a tudomány észszerű magyarázatot próbál keresni, míg az emberek szeretnek misztikus elméletekkel előállni, melyek olykor a józan logikát vagy a makacs tényeket is figyelmen kívül hagyják.
Megmutatjuk, hol nyűgöz le a világ olyan feltáratlan régiókkal, tárgyakkal, alkotásokkal, melyekre máig nincs elfogadott, tudományosan alátámasztott magyarázat.

Dwarka Aranyvárosa olyan, mint egy indiai
Atlantisz. A Cambay-öbölben fekvő, víz alatti város épen megmaradt. A szénizotópos vizsgálat szerint közel tízezer éves, építtetői kilétét azonban homály fedi.

Nan Madol elhagyatott romvárosa a mikronéziai Pohnpei szigetének keleti partjainál fekszik. A szigetekre épített labirintust nem tudni, kik és hogyan építették. Bazalttömbjei nehezebbek a piramisokéinál.

Ġgantija kőtemploma a máltai Gozo szigetén található. Idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. Hihetetlen tudásról árulkodnak a művészien kialakított templomok ovális termei, a folyosók változatossága, a gigászi és egyben kifinomult építmény, melyhez hasonlóról sem tudnak a tudósok.
Fotó: Aksenovko / Getty Images Hungary

A
Húsvét-szigetek monumentális kőszobrainak céljaira máig nem találtak egységesen elfogadott magyarázatot. A szobrokon található rongorongo jelrendszer is még bőven rejt titkokat.

A Senhszi tartományban található
kínai piramisokról az első felvétel 1945-ben készült, vélhetően a Nagy Fehér Piramisról, melynek magassága állítólag a 300 métert is eléri. Ezek ősi halomsírok, amelyeket a korai kínai uralkodók földi maradványai számára emeltek. Vannak, akik úgy vélik, a piramisok az Orion-csillagképet mintázzák, mások komoly matematikai és csillagászati tudást feltételező tájolásról beszélnek.

Peruban a Pampas de Jumana-fennsíkon találhatók a titokzatos
Nazca-vonalak. A körülbelül kétezer éves, egy vonalból álló mértani alakzatokról máig nem fejtették meg, hogyan csinálhatták őket.

Kekova egy félig elsüllyedt, líciai város a török Atalya partján. Az ókori város fele földrengés miatt a szárazföldön, másik másik fele a tengerben található. Több rejtélyes kultúra is élhetett itt a régészek szerint.

Az anatóliai Göbekli Tepét kőkorszaki templom maradványainak tekintik, és a legrégebbi templomnak számít a világon. Vita tárgya, hogy milyen civilizáció építhette.

A titokzatos
Erdstall-alagutak Bajorországban találhatók. A mintegy hétszáz középkori alagútról nem tudni, hogy sírkamraként, a druidák szent helyeként vagy börtönként funkcionáltak-e.

A
cholulai nagy piramis Mexikóban, Puebla államban található. Ez az egyik legnagyobb emlékmű és piramis a bolygón. Egy dombban várakozott a feltárásra.
Fotó: www.samaelgnosis.net