Teljesen lepusztult mára, pedig Sisi királyné is imádta az egykor gyönyörű Herkulesfüdőt: van remény a megmentésére?

Herkulesfürdő napjainkban a katasztrófaturisták kedvelt úti célja, pedig a múltban császárok, királyok, főúri méltóságok kedvenc üdülőparadicsoma volt, Ferenc József császár például a kontinens legszebb gyógyfürdőjének nevezte. 

Már a rómaiak is gyógyító erőt tulajdonítottak az itt feltörő vizeknek, amelyekre a történelem különböző korszakaiban újabb és újabb fürdők épültek, az Osztrák-Magyar Monarchia idején virágzásnak indult a környék. Ma viszont az egykori pompára már csak az omladozó, romos épületek emlékeztetnek, és bár az elhagyatott helyek felfedezése világszerte nagy népszerűségnek örvend, sokan remélik, hogy feltámasztható még a mély álmot alvó település.

Traianus császár is itt kúrálta magát

Herkulesfürdő (Băile Herculane) a romániai Krassó-Szörény megyében található város, a vadregényes Cserna-völgyben, hegyek közé ékelődve fekszik. A környék kellemes klímájú, növény- és állatvilága változatos, egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő-területeinek, és a földrész legrégibb ismert gyógyhelye. A fürdőhely története a római korban kezdődött, már ekkor felfigyeltek az itt feltörő meleg vizű forrásokra, a légiósok Herkules szent vizeiként ismerték a térséget.

Traianus császár az időszámítás szerinti 2. század elején fürdőket építtetett a forrásokra, és gyógyhatásaikat ő maga is kihasználta. Marcus Aurelius templomokkal, szobrokkal díszíttette a források környékét.

Később a történelem viharai feldúlták a települést, majd szinte feledésbe merült, egészen a 18. századig, amikor felfedezték a római romokat. III. Károly király áldásával kifejezetten a katonák számára létesítettek itt üdülőfalut, de a fellendülés nem tartott sokáig, a török háború alatt megrongálódtak az épületek. Az 1770-es évek elején egy bécsi orvos elemezte a vizek gyógyhatásait, és igen elismerően nyilatkozott róluk. I. Ferenc király 1817-ben felkereste a helyszínt, és a korábbi Mehádiai fürdők helyett a Herkulesfürdő nevet adta neki.

Sorra húzták fel a pompás épületeket

A folyószabályozás és az útépítés, valamint a fürdőkultúra fellendülése ismét a városra irányította a figyelmet, fejlesztések, felújítások indultak, az előkelő közönség előtt sorra nyíltak meg az újabb és újabb fürdők, pavilonok, szállóhelyek. Kaszinót és zenepavilont is létesítettek. Így aztán Herkulesfürdő az Osztrák-Magyar Monarchia legkedveltebb üdülőparadicsomává nőtte ki magát, ahol a vagyonosabb polgárok és a főúri, uralkodói réteg múlatta az időt, például Ferenc József és felesége, Sisi. A királyné kedvenc szállása a Tatarczy-villa volt, amit később át is kereszteltek a tiszteletére Erzsébet-villának.

A reformkori tér mellett a századforduló környékén épült ki a fürdőtelep, legimpozánsabb épülete az Alpár Ignác tervezte neoreneszánsz Szapáry-fürdő, amit a Cserna felett ívelő vashídon lehetett megközelíteni. A korban Európa legmodernebb fürdőjének számított. Központi csarnokában áll a híres Zsolnay-kút, amelynek több másolata is létezik. Budapesten a József Nádor téren is megtalálható, valamint a pécsi Zsolnay-gyár kertjében is van egy.

A Monarchia idején a fürdők a társasági élet pezsgő színtereinek számítottak, amellett tehát, hogy a különböző nyavalyáik gyógyulását remélték a vizektől, fürdés és ivókúra által egyaránt, az emberek szórakozni, kikapcsolódni is ide jártak, a vasút nagyban megkönnyítette a közlekedést. A festői környéken szívesen kirándultak a vendégek, maga Sisi is sétált a hegyekben. Ki-ki az anyagi helyzetének megfelelő szállást választhatott, minden igényt kielégítő luxus várta a szállóvendégeket a Gyógycsarnoktól délnyugatra elhelyezkedő Rudolf- vagy Rezső-udvarban, de magánházaknál is lehetett szállást kivenni.

Bár mára a fürdőtelep épületei kihaltak, és folyamatosan pusztulnak, Herkulesfürdő nem lett szellemváros, a szerkezete átalakult, a fürdőtelep és a vasútállomás között húzták fel az új negyed modern, szocreál épületeit, szállodáit. A látogatók hevenyészett medencéket alakítottak ki a folyóparton fürdés céljából.

Korrupció, tisztázatlan tulajdonjog

Herkulesfürdő épületeinek állapota tehát vegyes képet mutat. Az újabb szállodákban továbbra is nagy az élet, és egyes régi épületeket is karbantartanak, igaz, különböző mértékben. Azonban vannak szép számmal olyan ingatlanok is, amelyeket teljesen a sorsukra hagytak, és ezzel pusztulásra ítélték. Az okok összetettek, a korrupció, a sajátos romániai műemlékvédelmi törvények és a kibogozhatatlan tulajdonosi viszonyok is szerepet játszanak a szomorú történetben, sok ingatlan tulajdonjoga a mai napig sem tisztázott.

Az épületegyüttes legikonikusabb darabja, a Szapáry-fürdő (amit a második világháború után Neptunuszra kereszteltek) hanyatlása is a privatizációval indult. Az állami tulajdonban lévő fürdővállalatot és az épületeteket rendkívül olcsón megvásárolta egy befektető, aki vállalta a felújítást is. Ehhez állami támogatást és hiteleket is felvett, viszont a felújítás nem történt meg, a kapott pénzeket más vállalkozásaira fordította, amikor pedig csődbe ment, a kölcsönökkel terhelt ingatlanok a hitelezőkhöz kerültek. 2018-tól kezdődően a temesvári építészhallgatók karolták fel a borzalmas állapotban lévő Szapáry-fürdő ügyét.

Amikor 2019 februárjában a Kék Szalon kupolája beomlott, Herculane Project néven indítottak kampányt a fürdőépület megmentéséért. Jelenleg már 73 ezer eurót gyűjtöttek össze a szükségesnek ítélt 100 ezerből, és több sürgető állagmegóvó beavatkozást is végrehajtottak. Hosszú távú céljuk, hogy a fürdő felkerülhessen az UNESCO listájára, ám addig még sok a teendő, és meglehetősen kevés hivatalos segítséget kapnak, a zavaros tulajdonosi viszonyok sem könnyítik meg a dolgukat, a fürdő alatti telekterület egy része ugyanis magánszemély birtokában van.

Az egykor pompás Herkulesfürdő többi épülete is sürgős beavatkozást igényelne, hogy megmenekülhessen a teljes pusztulástól. Ehhez viszont jelentős anyagi ráfordításra, komoly összefogásra és a műemlékvédelmi törvény módosítására is szükség lenne.

Szellemhotel Kolumbiában

Kolumbia egykor népszerű szállodája, a Hotel del Salto csodaszép helyen található, mára mégis teljesen rommá vált, és kong az ürességtől. A magyarázat máig homályos, több elmélet is született arra, hogyan veszíthette el vendégeit szinte egyik napról a másikra.

(Képek: Getty Images Hungary, Fortepan, Wikipédia/Fanstep.)

• gyógyfürdő
• románia
• herkulesfürdő
• elhagyatott hely
• Utazás