Sem Balaton, sem Adria: a magyarok 57%-a egy napot sem nyaralt idén
Az idei nyáron a megkérdezett magyarok 57%-a egy napot sem nyaralt.

csalad-otthon
Ez is érdekelhet

Folyton eltapsolja gyermeked a zsebpénzét? Van megoldás! (x)

Hosszabbítsd meg a nyarat SZÉP-kártyával! (x)

Bemutatták a Tháliában a világ leghíresebb krimijét (x)

beauty and style

Jó néhány plusz kiló van rajta, és nem fél megmutatni: Barbie Ferreira büszke nőies vonalaira »

Nőies lesz, és nem szélesít a bőrnadrág, ha így viseled: nem kell nádszálvékonynak lenni hozzá »

A 47 éves gyönyörű modell túltolta a dögösséget: újraírta a vidéki báj fogalmát »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A koronavírus-járvány miatti bizonytalanság, az egekbe szökő árak és a lehetőségek beszűkülése, úgy tűnik, nyomot hagyott a magyarok nyaralási kedvén is. Miközben a hétvégék jellemzően telt házzal üzemeltek a Balatonon, a szállások aktív foglalási értékei országos szinten is jelentősen nőttek, sokan inkább lemondtak a huzamosabb ideig tartó nyaralásról.

„Több Balaton, kevesebb Adria” - mondta a miniszterelnök, de van, akinek az előbbiből sem jutott. Júniusra a belföldi turizmus éledezni kezdett, sőt, a belföldi vendégforgalom az előző hónapban mért adatok négyszeresére nőtt. Azonban így is sokan mondtak le a nyaralásról kényszerűségből, ahogy az a Pulzus Kutató által készített reprezentatív felmérésünkből kiderül.

Csökkenő vendégforgalom, egekbe szökő árak

Azt már márciusban lehetett sejteni, hogy az idei turisztikai szezonnak sarkosan fogalmazva valóban kampó lesz: a kieső vendégforgalom 77%-os bevételkiesést jelentett a szállásadók számára a nyár első hónapjára nézve. A szálláshelyek és a vendéglátó egységek egy része áremeléssel próbálta kompenzálni a kieső bevételeket, a hirtelen egekbe szökő árakkal azonban nem mindenki tudott, és nem is mindenki akart lépést tartani.

Noha a tavalyinál mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia annak, aki egy-két hetet eltöltött kedvenc balatoni üdülőhelyén, az augusztusi, kánikulával megspékelt hétvégéken a Balaton telt házzal működött.

3 éjszakára foglaltak szállást a magyarok

A turisztikai célpontok átkoncentrálódása miatt az aktív foglalások száma 6%-kal nőtt a magyar tengernél, ahol még mindig Siófok, Balatonfüred és Hévíz vezeti a népszerűségi listákat. Szigetvári József, a Szallas.hu Csoport vezérigazgatója elmondta: átlagosan három éjszakára foglalnak szállást a magyarok idén a Balatonnál. Míg a hotelekbe szóló vendégéjszakák száma csökkent, az apartmanok, vendégházak, panziók népszerűsége nőtt.

Akadt, aki kényszerűségből, más elővigyázatosságból tette le a voksát a biztonságosabbnak ítélt belföldi turizmus mellett, ám még így is sokan voltak, akik számára nemcsak a luxusszállás vagy a milliárdos jachtozás maradt álom, hanem egészen egyszerűen egyetlen hét üdülés sem fért bele.

Van, akinek egy nap pihenés sem jutott

Az, hogy ténylegesen ki hány napos nyaralásra jutott el idén nyáron, kiderül a Femina.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból is.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A magyarok 57%-a nem is nyaralt

A válaszadók több mint fele, 57%-a vallotta be, hogy az idei évben egyáltalán nem tervezett nyaralást, és csupán az emberek 7%-a mondta azt, hogy két hét vagy annál is hosszabb nyaralást megengedhet magának. Valamivel többen több rövidebb utat terveznek az évben, míg a válaszolók 13 és 14%-a megközelítőleg egy hétre, illetve egy hosszú hétvégére kapcsolódik ki.

1

A válaszadók nemek szerinti eloszlása az előző tendenciát mutatja, némi különbség mégis kirajzolódik a férfiak és a nők idei nyaralási szokásai között: a válaszokból az derül ki, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel keltek útra a hosszabb időtartamú, két- vagy egyhetes nyaralásokra - 9 és 18%-uk. Ezzel szemben a válaszolók körében nagyobb arányban választották nők a több rövidebb, vagy akár csak egy hosszú hétvégére szorítkozó utazásokat, 11 és 13%-uk élt ezzel. A férfiak 53, a nők 59%-a az otthon maradást választotta.

2

A válaszadók korcsoportok szerinti eloszlása szerint a 60 éves vagy annál idősebb emberek 73%-a a nyáron egyáltalán nem indult útnak, ez a 40 és 60 év közöttieknél 54%, a 18 és 40 év közöttiek esetében is 46%, tehát a fiatalok fele jutott csak el egy rövid üdülésre. Egy másik érdekesség is kirajzolódik a válaszokból: a több rövidebb utazást a legidősebb korcsoport részesíti inkább előnyben, a nyaraló fiatalok többsége az egyhetes út mellett teszi le a voksát.

3

Végzettség alapján az otthon maradók többsége alap- és felsőfokú tanulmányok birtokában van, előbbieknél 59%-uk mondott le idén a nyaralásról. A felsőfokú tanulmányokat végzőknek csupán 48%-a nem jutott el a nyáron üdülni. Az általuk leginkább preferált nyaralási időtartam a kutatás szerint az egy hét és a hosszú hétvége. Meglepő lehet, de a legalább két hetet nyaralók nagy része mégis az alap- és felsőfokú végzettségűek köréből került ki, a középfokú végzettséggel rendelkezők csupán 4%-a választotta ezt az opciót.

4

Lakóhelyük településtípusa szerint a községben és a városokban élők jártak a legrosszabbul: 59%-uk nem jutott el nyaralni, míg a megyeszékhelyeken élőknél ez a szám 56%, a budapestiek közül is 48% maradt otthon. A válaszlehetőségek közül a budapestiek előszeretettel jelölték meg az egyhetes nyaralást, de ők voltak többségben a legalább két hetet üdülők körében is. A kisebb településeken jellemzőbb volt idén nyáron az egyhetes és a hosszú hétvégés kiruccanás - utóbbit érdekes módon a községben élők választották túlnyomórészt.

5

Idén temérdek ok közrejátszhatott abban, hogy a nyaralási kedv visszazuhant: a növekvő munkanélküliség és anyagi terhek mellett sokszor az úti célok státusza is bizonytalanná vált, kiváltképp a fertőzésszámok aktuális növekedése miatt. Visszatartó erőként merülhetett fel sokakban a megfertőződéstől és a karanténkötelezettségtől való félelem is, megint mások a járványhelyzet alatt elfogyott szabadnapjaik hiányában nem tervezhettek hosszú utat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!

Nyaralás és szívbetegség: védőerővel is bírhat

A nyaralás pedig nemcsak a munkahelyi motivációt lendíti fel, és az általános közérzetet javítja, de még egészségügyi előnyökkel is járna egy korábban végzett helsinki kutatás tanúsága szerint: a kikapcsolódással töltött hetek a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is kimutathatóan csökkentik.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük