Eltűnt a térképtől a magyar falu: szomorú esemény miatt néptelenedett el Nagygéc
Az egykor szépen fejlődő falu végét egy természeti csapás jelentette, sok háza azonban még ma is áll.

nagygéc3
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az elnéptelenedés számos eldugott kis falut érint Magyarországon. Ennek fő okai az elöregedő társadalom és az urbanizáció, vagyis hogy a fiatalabbak városokba költöznek a jobb infrastruktúra, ellátás és munkahelyek miatt. Ez a kistelepülésekre nézve akár a véget is jelentheti.

Vannak azonban olyan falvak Magyarországon is, amik nem ilyen természetes folyamatoknak köszönhetően ürültek ki szinte teljesen. Ilyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc, ami ma már nem önálló település, hanem Csengersima része, ennek pedig szomorú oka van.

Így tűnt el a térképről Nagygéc

A román határhoz közel fekvő falut már a középkorban, 1280-ban is megemlítették egy nemes nevében, úgy vélik, hogy Szamosdarával és Komlódtótfaluval együtt a Dunántúlról idetelepült Csák nemzetség eredetileg egységes birtoktestének volt a része. A későbbi évszázadokban több földesúri család is birtokolta a területet, a 18. században pedig gróffamíliák is a magukénak tudhatták. 1852-ben a császári-királyi táborszernagy, Haynau felépíttetett ide egy kúriát, a falu pedig a 20. század elején is szépen fejlődött. A ’60-as évek végén már 700 főnél is többen éltek itt, ám az új évtized nem várt csapást hozott.

1970. május 13-án éjjel 11-kor a Szamos folyó kilépett a medréből, és hatalmas árvizet okozott, amire a falu nem volt felkészülve, így szinte mindent elöntött. Ez részben annak is köszönhető volt, hogy a trianoni határmódosítás elvágta a települést az árvízvédelmi töltésektől. A természeti csapás szinte az egész települést elpusztította, csak néhány ház és a templom maradt egyben, ám azok is csúnyán megrongálódtak. Az árvíz következtében szerencsére senki nem halt meg, de minden lakót ki kellett telepíteni, a legtöbben a közeli Csengersimán és Csengerben telepedtek le.

Az egykori falu temploma felújítás előtt és után.
Az egykori falu temploma felújítás előtt és után.
Fotó: Megmaradás Temploma - Nagygéc / Facebook

A házakat árvízvédelmi okokból nem lehetett újjáépíteni, és a hatóságok húsz évig megtiltottak itt bármilyen építkezést, ezért az egykor szépen fejlődő Nagygéc egy csapásra elnéptelenedett. Az 1980-as népszámlálás idején 22-en vallották magukat falubeli lakosnak, ez 2011-re 10 főre csökkent, ma pedig már csak ketten élnek itt életvitelszerűen, a többi épületet leginkább hétvégi háznak használják.

A cikk az ajánló után folytatódik

Nagygécre csak egy számozatlan kis mellékút vezet a 49-es főútról, azonban megéri letérni róla, hiszen nagyon különleges az egykori falu hangulata. A településen az egykori lakosok és leszármazottaik, valamint a csengeri önkormányzat 2010-ben emlékparkot, kilátót és látogatóközpontot hoztak létre, 2014-ben pedig felújították a szörnyű állapotban lévő Árpád-kori templomot is. A hatalmas emlékparkban egy nagy emlékmű kapott helyet hét fehér oszloppal, amin olvasható a falu neve, valamint kétszáz kisebb emlékoszlopot is felállítottak, ami a Kárpát-medence településeinek üzeneteit tartalmazza. Bár Nagygéc ma már hivatalosan nem létező falu, az egykori lakosok néha összejárnak, és őrzik az emlékét, így soha nem merül feledésbe a neve.

3 szomorú szellemfalu Magyarországon

Szomorú sorsra jutott, elhagyott faluk romjait őrzik a magyar erdők.

(Borítókép forrása: Megmaradás Temploma - Nagygéc / Facebook)

Ezt is szeretjük