Eltűnt a térképtől a magyar falu: szomorú esemény miatt néptelenedett el Nagygéc

Az elnéptelenedés számos eldugott kis falut érint Magyarországon. Ennek fő okai az elöregedő társadalom és az urbanizáció, vagyis hogy a fiatalabbak városokba költöznek a jobb infrastruktúra, ellátás és munkahelyek miatt. Ez a kistelepülésekre nézve akár a véget is jelentheti.

Vannak azonban olyan falvak Magyarországon is, amik nem ilyen természetes folyamatoknak köszönhetően ürültek ki szinte teljesen. Ilyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc, ami ma már nem önálló település, hanem Csengersima része, ennek pedig szomorú oka van.

Így tűnt el a térképről Nagygéc

A román határhoz közel fekvő falut már a középkorban, 1280-ban is megemlítették egy nemes nevében, úgy vélik, hogy Szamosdarával és Komlódtótfaluval együtt a Dunántúlról idetelepült Csák nemzetség eredetileg egységes birtoktestének volt a része. A későbbi évszázadokban több földesúri család is birtokolta a területet, a 18. században pedig gróffamíliák is a magukénak tudhatták. 1852-ben a császári-királyi táborszernagy, Haynau felépíttetett ide egy kúriát, a falu pedig a 20. század elején is szépen fejlődött. A ’60-as évek végén már 700 főnél is többen éltek itt, ám az új évtized nem várt csapást hozott.

1970. május 13-án éjjel 11-kor a Szamos folyó kilépett a medréből, és hatalmas árvizet okozott, amire a falu nem volt felkészülve, így szinte mindent elöntött. Ez részben annak is köszönhető volt, hogy a trianoni határmódosítás elvágta a települést az árvízvédelmi töltésektől. A természeti csapás szinte az egész települést elpusztította, csak néhány ház és a templom maradt egyben, ám azok is csúnyán megrongálódtak. Az árvíz következtében szerencsére senki nem halt meg, de minden lakót ki kellett telepíteni, a legtöbben a közeli Csengersimán és Csengerben telepedtek le.

A házakat árvízvédelmi okokból nem lehetett újjáépíteni, és a hatóságok húsz évig megtiltottak itt bármilyen építkezést, ezért az egykor szépen fejlődő Nagygéc egy csapásra elnéptelenedett. Az 1980-as népszámlálás idején 22-en vallották magukat falubeli lakosnak, ez 2011-re 10 főre csökkent, ma pedig már csak ketten élnek itt életvitelszerűen, a többi épületet leginkább hétvégi háznak használják.

Nagygécre csak egy számozatlan kis mellékút vezet a 49-es főútról, azonban megéri letérni róla, hiszen nagyon különleges az egykori falu hangulata. A településen az egykori lakosok és leszármazottaik, valamint a csengeri önkormányzat 2010-ben emlékparkot, kilátót és látogatóközpontot hoztak létre, 2014-ben pedig felújították a szörnyű állapotban lévő Árpád-kori templomot is. A hatalmas emlékparkban egy nagy emlékmű kapott helyet hét fehér oszloppal, amin olvasható a falu neve, valamint kétszáz kisebb emlékoszlopot is felállítottak, ami a Kárpát-medence településeinek üzeneteit tartalmazza. Bár Nagygéc ma már hivatalosan nem létező falu, az egykori lakosok néha összejárnak, és őrzik az emlékét, így soha nem merül feledésbe a neve.

3 szomorú szellemfalu Magyarországon

Szomorú sorsra jutott, elhagyott faluk romjait őrzik a magyar erdők.

(Borítókép forrása: Megmaradás Temploma - Nagygéc / Facebook)

• szabolcs megye
• magyarország
• árvíz
• történelem
• érdekességek a világból
• Utazás