A szovjetek azt mondták, nem bombát, hanem élelmiszert dobnak le a repülőről - Így készült az első Molotov-koktél
A Molotov-koktél elnevezés a finnországi téli háborúból ered, a szovjetek ellen vetették be a fegyvert.

molotov-koktel
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Molotov-koktélok az önmagát védelmező civil lakosság körében bevett, házilag is előállítható fegyverek, nem csoda, hogy forradalmak, háborúk, de még tüntetések idején is vissza-visszatérő eszközként merülnek fel. Most az oroszok által megtámadott ukrán lakosság szembeszállása kapcsán hallani sokat róla: a védelmi minisztérium felszólította a lakosságot a készítésére, a CNN beszámolója szerint tévéadásban is bemutatták, hogyan kell biztonságosan gyártani azokat otthon.

Az 1956-os forradalomban is a tankok elhárítására előszeretettel használt Moltov-koktélok lényege, hogy egy üvegpalackot kétharmad részben gyúlékony folyadékkal, benzinnel, gázolajjal vagy alkohollal megtöltenek, a nyakára az anyaggal átitatott ruhadarabot erősítenek kanócszerűen, ezt pedig meggyújtják. Amikor lángol, kézigránáthoz hasonló módon dobják a célpontra, a széttört üvegben levő tartalom a rongytól erősen meggyullad. A benzinmeghajtású, szovjet gyártmányú tankok ellen kifejezetten hatásosnak bizonyult, a beszivárgó anyag lángra lobbanthatta azok üzemanyagát és lőszereit is.

A Molotov-koktél történelme

Noha az 1930-as évek második felében, a spanyol polgárháborúban már feljegyeztek ezen az elven működő házi gyújtóbombát a falangista erők körében, akik a köztársaságiak tankjai ellen vetették be, a közismert elnevezés az 1939 novemberében kitört finnországi téli háborúból származik. A konfliktus után egyre elterjedtebb módszerré vált Európa-szerte. Az elnevezést Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterről kapta.

Molotov ugyanis a finn-szovjet háború során a szovjet propaganda rádióadásában azt nyilatkozta, a repülőgépes alakulatok nem bombázzák a lakosságot, hanem élelmiszert dobnak le az éhezők részére. A hírek ismeretében a finnek Molotov piknikkosarainak nevezték a rájuk hulló bombákat, válaszul úgy fogalmaztak, koktélokkal várják Molotovék harckocsijait. Ekkor született meg a ma is ismert név a gyújtóbombákra.

Mivel a finn hadsereg birtokában nem volt elégséges mennyiségű páncéltörő fegyver, a szovjet túlerő ellen minden alternatívára szükség volt. A Molotov-koktélok térhódításában a finn szeszgyáraknak jutott fontos szerep: a vodkagyártásról áttértek a gyújtóbombák tömeges készítésére, amellyel a lakosság is felvehette a harcot a szovjet páncéloserőkkel. A háború 1940 márciusában ért véget, a békét Finnországra nézve súlyos feltételekkel, területi veszteségekkel kötötték meg. Folytatásaként értelmezik az 1941-ben Finnország által indított "folytatólagos háborút" a területek visszaszerzéséért.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Molotov-koktélok népszerűsége azonban egyre nőtt Európa harcterein, immáron a finnek elnevezésével. Nagy-Britanniának 1940-ben Tom Wintrigham, a spanyolországi polgárháború veteránja fogalmazott meg egy útmutatót a brit Picture Post magazinban, amelyben a recept mellett további tanácsokkal is szolgált.

Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell várni azt, hogy a tankok elég közel érjenek, csak így érheti találat azokat, illetve a leghatékonyabb, ha a rongydarab beleakad a lánctalpba, fogaskerékbe, tengelybe, és ha a benzin minél jobban átáztatja a ruhadarabot. De arra is figyelmeztette az embereket: ez a fegyver nem játék, nagyon veszélyes.

A Molotov-koktélok azóta számos formában készültek a harcok során, tetszőlegesen többféle hatásfokozó anyaggal: a kátrány hozzáadásával például sűrű, fekete füstöt is termel a gyújtóbomba, a benzin és gázolaj kombinációja még hosszabb, hatékonyabb lángolást biztosít, a ragasztó vagy a ledarált szappan pedig a célpontra tapadást segíti elő.

Magyarországon az 1956-os forradalom idején vált fontos fegyverré a lakosság körében az utcai harcokban, hiszen akár a társasházak emeleti ablakaiból kidobva is sikerrel lehetett alkalmazni a régebbi típusú szovjet harckocsik ellen. Az elmondások szerint szerencsés esetben akár 3-5 üveggel is felgyújtható volt egy tank.

A majaki sugárfertőzés

A legsúlyosabb hatású nukleáris katasztrófának a közvélemény ma is a csernobili tragédiát tartja, pedig a mai Oroszország területén történt, sokáig titokban tartott kistimi katasztrófa még nagyobb borzalmakat hozott magával.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük