Megrázó képeken az eltemetett városok

A természet olykor megdöbbentő dolgokra képes. Nem kímél senkit, pusztító ereje elől élőlény nem menekülhet, az emberek pedig még a technika és a tudomány rohamtempójú fejlődésének ellenére is tehetetlenek kiszámíthatatlanságával szemben.

Az egyik legnagyobb veszélyt a szunnyadó vulkánok jelentik, állandó fenyegetettségben tartva a közelükben élőket, akik az évek alatt megtanultak a konstans veszélyérzettel együtt élni. A következő helyek esetében azonban a negatív jóslatok bizonyultak igaznak.

Garachico, Tenerife

Garachino a világ egyik leghányattatottabb sorsú települése, mely főnixmadárhoz hasonlóan mindig újjáéledt hamvaiból. 1706-ban a Montana Negra-vulkán kitörése okozott óriási károkat Tenerife addigi legjelentősebb kikötővárosában.

A történtek hatására a 6000 lakosú csendes település úgynevezett alvóvárossá vált, hiszen a több hétig tartó vulkánkitörés tönkretette a városka megélhetését: az exporttevékenységet és a kikötő működését. A katasztrófa nyomai a mai napig láthatóak, hiszen a partvonalat a forró láva és az óceán találkozása alakította át, és tette egyedi hangulatú látnivalóvá. Sok helyen találni lapos medencéket, melyek dagálykor mindig feltöltődnek vízzel. A legenda szerint a Teide testvérvulkánjának kitörésekor a helyiek a plébánoshoz siettek, mivel csak ő tudta, mi a teendő ilyenkor.

A templomból egy fakeresztet hozott ki, azt egy dombtetőre állította, a terjengő lávafolyam így kettévált, és Garachico város egyharmada megmenekült. A csodás épületek java elpusztult, egyedül a kikötő mellett álló Szent Mihály-erőd maradt meg épségben, mely az egykori kalóztámadások ellen nyújtott menedéket 60-80 ember számára.

Sidoarjo, Indonézia

A Sidoarjóban bekövetkezett károkat a történelem egyik legtragikusabb vulkánkitörése okozta, mely nem csupán a természet erejének, de az emberi tevékenységnek is köszönhető volt. Ez az eset annyiban különleges, hogy nem hagyományos, hanem sárvulkánról van szó. Egy indonéziai cég végzett fúrásokat, mivel Jáva szigete földgázban és kőolajban gazdag terület.

Az utólagos vizsgálatok ezen fúrások hatásaival magyarázzák azt, hogy a mélyben elhelyezkedő, medenceszerű képződményekből a túlnyomásos tengeri karbonát és iszap a felszínre tört 2006 májusában. Azóta több mint 88 ezer köbméter iszap kerül a felszínre naponta, ellehetetlenítve ezzel a környék fennmaradását és mindennapi életét.

Egyes nézetek szerint akár még 30 évvel később is aktív lehet a sárvulkán, mely London méretű területen tett tönkre gazdaságokat, vállalkozásokat, emellett több mint 20 gyár volt kénytelen felhagyni a működéssel. 10 ezer ember veszítette el az otthonát, és közel 50 ezer lakos egészsége károsodott a sárfolyam miatt.

Armero, Kolumbia

1985 novemberében tört ki a Nevado del Ruiz nevű vulkán, melynek tevékenysége szinte teljesen elpusztította a ma új Pompejiként emlegetett Armero városát. 1984-ben geológusok már figyelmeztettek a vulkán aktivizálódó szeizmikus tevékenységére, de valamiért senki nem vette túl komolyan, hiszen a korábban készült evakuációs és veszélyeztetettségi térképek nyugalomra adtak okot. A várost ellepő hamufelhő, majd az éjszakai áradás ellenére a tisztviselők nyugalomra intették a lakosokat.

Azonban már az első, várost elérő iszapár is végzetesnek bizonyult a maga 30 méteres mélységével, 50 méteres szélességével és másodpercenkénti 12 méteres sebességével.

Ez az iszapfolyam egyszerre volt rendkívül forró és nagyon erőteljes, a város utcáira óriási szikladarabokat sodort, házakat tett a földdel egyenlővé, és több ezer ember halálát okozta. Kolumbia ekkor történetének legsúlyosabb katasztrófáját élte át, mely egyben a 20. század legtragikusabb vulkánkitörése volt.

Az Armero-tragédia a legtöbb tudós szerint megelőzhető lett volna, ezért még ma is a hatékony evakuálási protokollok és előrejelzési rendszerek negatív példájaként emlegetik.

Képek: www.globespots.com, Bo Løvschall; www.tboeckel.de; www.pbase.com, Canarybird.

• ázsia
• dél-amerika
• katasztrófa
• bizarr hely
• világjáró
• Utazás