A magyar falu, amit félmillióan keresnek fel évente: tényleg csodatévő?

A Villányi-hegység déli oldalában, Pécstől mintegy 25 kilométer távolságra található hazánk egyik legősibb kegyhelye, Máriagyűd.

A természet által festőien körülölelt templom már önmagában varázslatosnak hat, a legendák és a hívő közösség szerint azonban ennél többről is szó van.

Ősök nyomában

A hegy oldalában már a Római Birodalom ideje alatt is állt egy kút, mely az Eszékről Pécsre tartók pihenőhelye volt. A rómaiak után több népcsoport is élt itt, közülük a magyarok megjelenése előtt utolsóként egy már keresztény szláv nép, az antok, akik valószínűleg már ekkor elhelyeztek a forrás mellett egy Mária-szobrot.

A honfoglaláskor ide érkező magyarok tehát már egy keresztény közösségbe csöppentek, tőlük vették át a Szűzanya tiszteletét is. Az István király által Pécsváradra telepített bencések 1006-ban találták meg a szobrot, ekkor emeltek fölé először kis, kőből készült kápolnát. Később II. Géza király építtetett itt templomot.

Hányatott sorsa miatt azonban ma már a harmadik Mária-szobor látható a templomkertben. Az első, szláv eredetű szobor a török időkben veszett el, amikor a templomot mecsetként használták, a második szobrot pedig, melyet 1698-ban Kaproncáról kapott a kegyhely, a Rákóczi-szabadságharc során Eszékre menekítették, ahonnan azonban sosem került vissza.

A ma is látható szobrot 1713-ban adományozta a pécsi püspök a falunak. A hely csodás ereje a hívők és az itt meggyógyultak tanúsága szerint azonban ellenállt a történelem viharainak.

Jelenések és csodás gyógyulások

Az első Mária-jelenések a források szerint 1687-hez kötődnek. Egy Tamás nevű helybéli szőlőgazdának, majd a siklósi ispánnak, Mátyásnak jelent itt meg a Szűzanya. Később azonban további jelenéseket is feljegyeztek. A templom környékének gyógyító hatást is tulajdonítanak. Az 1738-as pestisjárvány elől Siklós lakói ide gyűltek, ezután pedig a járványnak csodával határos módon vége szakadt. Ennek állít emléket a templomhoz keleti irányból csatlakozó Szent Mihály-kápolna, melynek jobb oldalába beépítve a hagyomány szerint az eredeti, még a bencések által épített kápolna maradványa is látható.

A gyógyulások sora ezután is folytatódott: az 1700-as években összesen 302 csodás gyógyulást jegyeztek fel, a gyógyultak 106 mankót hagytak itt, és a templom szentélyének falát is hálatáblák borítják. A gyógyulásoknak köszönhetően a templom 1805-től hivatalosan is kegyhelynek számít, 2008-ban pedig megkapta a bazilika címet. A templom mindennek köszönhetően híres búcsújáróhely, látogatóinak számát évi ötszázezerre becsülik.

Ha elmélyülésre, feltöltődésre vágysz, érdemes felkeresned a templomot valamelyik búcsú alkalmával: minden Mária-nap és minden jelesebb egyházi ünnep alkalmával, évi 23-25 alkalommal tartanak ilyet. Mivel a kegyhely látogatottsága túlnőtt a templom keretein, a harmincas években szabadtéri oltárt is építettek a templom mellé.

Vallás, ember és természet harmóniája

A kikapcsolódásként kirándulásra vágyóknak is érdemes ellátogatniuk a békés baranyai faluba, amely a templom mellett is izgalmas látnivalókkal várja az utazókat. A falu fölött húzódó Tenkes-hegy, melynek neve egykori kapitányának megfilmesített története miatt is ismerős lehet, több turistaösvénnyel büszkélkedhet, a templom környékén található kis pincékben pedig villányi borokat lehet megkóstolni.

Képek: www.orszagalbum.hu, Bagira; hu.wikipedia.org Máriagyűd szócikke, Csanády.

Hiszel a csodákban?

• falu
• misztikus hely
• gyógyító hely
• magyar csodák
• templom
• szent hely
• Utazás