Repülőgép-szerencsétlenségek: ezek a leggyakoribb okok a légi katasztrófák mögött

2018 fekete betűs évként vonult be a történelembe, ekkor ugyanis szinte egymást érték a légi katasztrófák. Miután 2018 májusában egy 113 főt szállító, Cubana de Aviación 737-es kubai repülőgép nem sokkal felszállás után a földbe csapódot.

Míg a Telegraph ennek kapcsán szintén nyomozásba kezdett, és Patrick Smith amerikai pilóta, a Cockpit Confidential című könyv szerzőjével összeszedték a légi katasztrófák mögött álló leggyakoribb okokat.

Nem a gépek kora, a karbantartás számít

Kiderült, hogy a lezuhant 737-es Boeing mintegy negyven éve használatban volt, így sokan ennek tulajdonították lezuhanását. Smith szerint problémát azonban inkább a karbantartás hiánya, mintsem a gép életkora okoz. Különösen igaz ez a fejlődő országokra, ahol minimális összeg jut a javításokra.

- Az ellenőrzési kritériumok évről évre szigorúbbak, a kereskedelmi repülőgépek ára pedig azért csillagászati, mert azok határozatlan ideig, így 25 vagy akár több évig is használhatók - magyarázza a pilóta. Ellenben ha valaki egy negyvenéves géppel akar repülni egy szegényebb országban, az már kockázatos lehet.

Majd hozzátette, hogy egyébként gyakori, hogy a légitársaságok negyven évnél hosszabb ideig üzemeltetik gépeiket - Európában például akad több harmincéves Boeing 737-es. Vagy ott van a British Airways, ahol a járművek átlagéletkora bár 13 év, a legrégebbi modell egy 747-es, ami 1990 óta az övék. 

Emberi mulasztás is katasztrófához vezethet

2013 júliusában három amerikai repülőgép-baleset is történt, méghozzá mindegyik leszálláskor. Az Asiana Airlines járműve túl korán kezdett ereszkedni, egy Boeing 737-es túl nagy erővel ért földet, így összetört az első futóműve. Míg egy csomagszállító gép éppen csak elkerülte házakat, amikor egy domboldalnak ütközött a leszállópálya előtt.

A Skift Magazin akkor azt írta, hogy az ilyen balesetek elkerülhetők lennének, ha a pilóta leszállás helyett ismét emelkedik. Ennek ellenére az amerikai Flight Safety Foundation - FSF - szerint a pilótákat nehéz rávenni, hogy megszakítsák a leszállást, miután már megközelítették a leszállópályát.

Nemzetközi statisztikák alapján a repülőgép-szerencsétlenségek legtöbbször leszálláskor történnek. A legnagyobb kockázatot nevezetesen az jelenti, hogy a jármű nem megfelelő sebességgel, magassággal, esetleg iránnyal közelíti meg a leszállópályát.

Ennek kapcsán az FSF érdekes kutatást készített, melyben számítógépes repülési adatokat elemeztek, valamint 2340 pilótát is kikérdeztek. Kiderült, hogy a pilóták 97%-a akkor is leszállt, ha a szabályok szerint azelőtt tennie kellett volna még egy kört.

A megkérdezettek közül azonban sokan szégyenkeztek volna, ha nem tudnak leszállni az adott helyzetben. Az FSF adatai alapján egyébiránt 1999 óta 21 esetben a baleset elkerülhető lett volna, ha a pilóta az átstartolást választja. Amennyiben a hatóságok rávennék a pilótákat arra, hogy válasszák gyakrabban az átstartolást, azzal rengeteg emberélet megmenthető lenne, ráadásul a légitársaságok költségei is csökkennének.

Egynapos repülőutak

Ha nem akarsz a szállással bajlódni, vagy csak nincs elég szabadságod, akkor az egynapos utakat neked találták ki: reggeltől estig pont elég idő van belekóstolni a kinti életérzésbe, a menetrendet viszont feltétlen tervezd meg előre! A legfőbb látnivalókat ne hagyd ki, és a vásárolgatás helyett töltsd értékesen az idődet: bár italt nem, de szendvicset nyugodtan felvihetsz magaddal a gépre, hogy ne éttermi várakozással teljen a nap.

• légitársaság
• repülőgép szerencsétlenség
• repülés
• kutatások
• légikatasztrófák oka
• repülőgép lezuhanása
• Utazás