Titkokat rejtenek a magyar dombok: emberi kéz alkotta őket, de vajon miért?

Magyarország bővelkedik rejtélyes régészeti leletekben, melyek eredete gyakran a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Az ilyen ősi emlékek gazdag forrásai például a kunhalmok, melyek létezéséről sokan nem is tudnak.

A kunhalmok látszólag dombszerű képződmények, és akár a természet munkái is lehetnének. Valójában azonban emberi kéz alkotta buckákról van szó, melyek régészeti és természeti kincseket egyaránt rejtenek.

Mik azok a kunhalmok?

Külsőre a kunhalmok leginkább kisebb dombokra hasonlítanak. Általában 5-10 méter magasak, és 20-50 méteres átmerővel rendelkeznek. A földből épült kúpok vagy félgömbök közös jellemzője, hogy ősi eredetre tekintenek vissza.

Elnevezésük ellenére a kunhalmoknak kevés közük van a kunokhoz - eredetileg a Kiskunságot lakó nép munkájának tartották őket a kutatók, később azonban kiderült, hogy a dombok ezt megelőzően születtek.

Legnagyobb számban kunhalmokat ma az Alföldön láthatsz. Az eredetileg mintegy 40 ezer darab mesterséges dombból a tájegység csaknem egészén maradtak fenn példányok, melyek ma a Hortobágyon, a Nagykunságban, a Jászságban és több más területen is előfordulnak.

Mi volt a kunhalmok funkciója?

Leggyakrabban a kunhalmokat temetkezésre használták a Kárpát-medence lakói a rézkor és az államalapítás ideje között. Ezeket a szakirodalom kurgánnak nevezi, méretüket tekintve pedig a kisebb dombok közé tartoznak.

Emellett számos nagyobb lakókúp is akad köztük. Ezek a tellek, melyek legnagyobb része a bronzkorban jött létre az országban.

Valamivel kevésbé maradtak épen az őrhalmok, melyeket a lakás céljára használt dombok közé építettek láncolatokban, és valószínűleg őrtüzek égtek a tetejükön, melyek kommunikációs rendszerként szolgáltak. Kissé hasonló funkciót töltöttek be a határhalmok is, amelyek azonban jóval fiatalabbak az őrhalmoknál, ugyanis ezeket a középkorban hozták létre a megyék, települések határainak kijelölésére.

Milyen kincseket rejtenek a kunhalmok?

Régészeti szempontból számos nagyon izgalmas felfedezés bújik meg a kunhalmok földrétegeiben, különösen a lakódombokban és a sírhelyekben. Ennek ellenére sajnos a halmok mintegy 4-6%-a került csak feltárásra, így a kincseknek csak töredéke került elő.

A korai kultúrák életmódjáról az itt talált otthonok omladékai, edénymaradványok, ékszerek, tűzhelyromok mesélnek, sőt, a táplálkozási szokásokról állati csontok, magvak tanúskodnak. A temetkezésre használt dombok rengeteget elárultak a történelem tudósainak az Alföld ősi lakóiról, hiszen a halottakat számos használati tárggyal helyezték végső nyugalomra. Az itt felfedezett eszközök között lószerszámok, edények, fegyverek és vallási áldozatok is voltak.

A kunhalmok emellett löszös, jó minőségű talajukkal számos ritka növényfaj számára nyújtanak élőhelyet, hiszen jó részüket nem vonták mezőgazdasági művelés alá. Itt él például a magyar zsálya, a magyar szegfű és kunkorodó árvalányhaj, míg a védett molnárgörény, a fürjek és a mezei pacsirták is szívesen beköltöznek a puha talajba.

• pihenés itthon
• magyar csodák
• magyar
• magyarország
• magyarország csodái
• alföld
• kunhalom
• boszorkány
• régészet
• történelem
• Utazás