Könnyező kép Magyarországon

Máriapócs nevét 1696-ban ismerhette meg a világ, amikor az akkor még kicsiny görög katolikus fatemplomban - később, 1731 és 1756 között barokk stílusú templomot emeltek a helyére - könnyezni kezdett, és 14 napon át könnyezett Szűz Mária festett ikonja.

Azóta a község az ország leglátogatottabb és világszerte ismert búcsújáró helyévé vált. Máriapócsot évente csaknem egymillióan keresik fel, a 16 búcsú közül a szeptemberi Mária-ünnepekre érkezik a legtöbb vendég, emellett különösen augusztus 15-én népszerű, Mária mennybevitelének napján.

Elismert csoda

Az 1675-ben festett Mária-ikon először 1696 telén könnyezett, több tanú szeme láttára. A csoda hitelességét egy egyházi és világi személyekből álló bizottság is vizsgálta és megerősítette.

A híres festményt I. Lipót osztrák császár és egyben magyar király Bécsbe, a Stephans-dómba vitette. Az eredeti kép máig ott látható.

A máriapócsiakat mélyen sértette a csodatévő kép elkobzása, nem meglepő, hogy a néhány évvel később kitört Rákóczi-szabadságharc követelései között is szerepelt a kegykép visszaadása.

Az elbitorlást megelőzően több másolat is készült a képről, melyek egyike visszakerült Máriapócsra. Az eredeti képet ugyan nem sikerült visszaszerezni, ám úgy tűnik, Mária mégsem pártolt el a falutól: az elvitt kép Bécsben azóta sem könnyezett, ezt a titokzatos tulajdonságát a máriapócsi másolat vette át.
1715 augusztusában ez a kép is könnyezett, és az egyházi vizsgálatok után ez lett a második máriapócsi könnyező kép. Az erről szóló bizonyságtétel eredeti irata ma is megtekinthető a kegyoltár oldalában.

Az utolsó könnyezésre 1905 decemberében került sor, amikor - a fennmaradt források szerint - Szűz Mária könnyei 19 napon keresztül potyogtak. A kép kegyoltára 1944-ben készült el, és a kegykép 1945-ben került a ma is látható helyére.

Látnivalók a környéken

A kéttornyú barokk templom mellett egyháztörténeti múzeum látogatható. A Szent Bazil-rend gyűjteménye bemutatja a kegyhely 300 éves történetét, a múltból fennmaradt tárgyi emlékeket és a rend iskolájának eszközeit.

1948-ban XII. Pius pápa basilica minor - vagyis bazilika - rangra emelte a görög katolikus templomot. II. János Pál pápa bizánci liturgia szerint, magyar nyelven misézett a kegykép előtt, 1991-es látogatásának emlékére pedig parkot alakítottak ki, melynek közepét szökőkút díszíti.

A pápa látogatását követően a település városi rangra emelkedett. A Pápa tértől rövid sétával érhető el a 13 hektáron elterülő szabadidőpark, melyben csónakázó- és horgásztó is található. Itt csobog a Szent János-termálkút 52 Celsius-fokos vize is, mely 1000 méteres mélyből tör a felszínre.

A települést Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén találod meg, a fővárostól 280 kilométert kell megtenned, Nyíregyházától azonban alig 30 kilométerre fekszik. Vasúton és közúton egyaránt meg tudod közelíteni. Csendes, hangulatos utcáin járva úgy érzed majd, megállt az idő - ha csodát épp nem is sikerül látnod, a hangulatos őszi kirándulás felejthetetlen élményeivel gazdagabb lehetsz.

Cikkünk Farkas Zoltán a JEL-KÉP Kiadó gondozásában megjelent, Hosszú hétvégék Magyarországon és a Reader’s Digest Csodaszép Magyarország című könyvei alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, krisztuss; hu.wikipedia.org, Dr. Steller.

• magyar csodák
• templom
• szent hely
• Utazás