Erdély 10 legfélelmetesebb látnivalója: a kísértetkastélytól az erdei halálzónáig

Misztikus jelenségek, véres történelem, kísértő szellemek - ezek az erdélyi szellemtanyák egészen hátborzongatóak.

Kísértetjárta helyek Erdélyben
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Erdélyben és Románia más pontjain is számos olyan helyszín található, ami kifejezetten erőszakos vagy misztikus múlttal rendelkezik. Ezek már évtizedek vagy inkább évszázadok óta borzongással töltik el a helyieket, és egyszerre vonzzák és taszítják a kíváncsi turistákat.

Elhagyatott várromok, kísértetekkel teli kastélyok, paranormális jelenségekkel teli erdőség - ezekbe bizony akárki nem látogatna el!

A legendák ereje

Természetesen a helyszínekhez kapcsolódó sötét történetek nagy része csupán legenda, ám ahogy mondják, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél - azaz a legendák sokszor a történelem egy-egy valós eseményén alapulnak. A száraz tényeket mindig sokkal élvezetesebbé teszik a hozzájuk csatolt hátborzongató történetek, melyek aztán vagy elriasztják az embert, vagy épp ellenkezőleg: a rejtélyek iránt fogékony turisták özönlenek a helyszínre, hogy testközelből tapasztalják meg a hely különös légkörét.

A legenda szerint a Hunyadi-vár tornyában 3 török raboskodott csaknem 30 éven keresztül, és úgy tartják, azóta szellemek kísértik. A vár falai közt az évek során több szörnyűség is történt, ám érdekes módon a torony neve Nje Bojsia, vagyis „ne félj”.
Fotó: Getty Images
A Hója-erdőt misztikus jelenségek helyszínének tartják, ahol furcsa árnyak és hangok kísérik a belépőt - többen azt állították, különös fejfájást kaptak a mélyén. Az erdő egy részén, a halálzónában egyáltalán nem nő semmilyen növényzet.
Fotó: vio0orel / Getty Images Hungary
A törcsvári kastélyt Drakula otthonaként is szokták emlegetni, akinek alakját a kegyetlen fejedelem, Vlad Tepes ihlette - noha kiderült, valójában inkább a már említett Poienari erődben élt. A környező falvakban éjszakánként elvileg szellemek kísértenek.
Fotó: Getty Images
A brassói Fekete templom egy 17. századi tűzvészről kapta a nevét, amelyben kormos lett. Amikor épült, felküldtek egy kisfiút a tetejére, nézze meg, egyenes-e a fal, de a fiú lezuhant - vagy lelökték. Az előredőlő fiú szobra ma is megtalálható a templomon.
Fotó: grafvision / Getty Images Hungary
A Bánffy-kastély romjairól nem az terjedt el, hogy a vérzivataros középkor szellemei kísértenek benne, hanem II. világháborús katonák, mivel a kastély pusztulását a nácik által okozott tűzvész hozta el.
Fotó: taviphoto / Getty Images Hungary
A marosújvári Teleki-kúria is sötét múlttal rendelkezik: bár a helyiek régóta hitték, hogy szellem lakik a falai között, a Vörös Hadsereg mégis behatolt a pincébe, hogy kifosszák a boroshordókat. A részeg katonák belefulladtak a hordókból kiömlő borfolyamba, amiről úgy tartják, a szellem okozta.
Fotó: <b><a id="hyperlink_6b9fc5e7d36c48d267cabb8debf60413" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:2010-IMG_5550.jpg" target="_blank">Ana Maria Catalina</a></b> / Wikipedia
A Brassó megyei Ósinka barlangkolostora nem is annyira félelmetes, mint inkább spirituális helyszín. Feltételezések szerint 7 ezer éves a föld alatti szentély, falain a vallási szimbólumok kavalkádja megtalálható a Dávid-csillagtól a yin és yang jeléig. Bár egyesek azt állítják: sok különös fényjelenséget figyeltek már meg itt.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_b94fc3b66d00880fa81313f507953ba7" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93sinka#/media/F%C3%A1jl:BV-II-m-A-11826_Manastirea_rupestra_Sinca_Veche.jpg" target="_blank">Zoldi Emeric</a>
A 17. században felújított segesvári Domonkos-rendi kolostorromok között egy titokzatos festményre bukkantak az építmény feltárói. A kép bibliai eredetű, ám sokan földönkívülieket vélnek benne felfedezni, így inkább a misztikumra vágyók kedvelik a helyet.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_c9ca9db1fbdfad9db05905b7270d15fc" href="https://en.wikipedia.org/wiki/Monastery_Church,_Sighi%C8%99oara#/media/File:Biserica_Manastirii_din_Sighisoara3.JPG" target="_blank">Cezar Suceveanu</a>

Az anya, ha művész – kulturális est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként?  Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!

Promóció

(Képek forrása: Getty Images, Wikipedia)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük