Több százezren haltak bele a kínai nagy fal építésébe: minden 120 centiméternél magasabb fiút munkára kényszerítettek

Krisztus előtt 7-8. században egymással versengő fejedelemségek elkezdték építeni a kínai nagy fal részeit.

Ez az óriási védőfal az északról támadó nomád népektől, tatárokról, mongoloktól és hunoktól védelmezte az országot.

A kínai nagy fal építése

Feljegyzések szerint több százezren meghaltak a fal építése közben, és beépítették azokat, akik életüket veszették a munkálatok során. Az építés egyik legkegyetlenebb szakasza Csin Si Huang-ti császár idejére tehető, amikor minden 120 centiméternél magasabb férfit vagy akár kisfiút arra kényszerítettek, hogy a falnál dolgozzon. A nők is nagy szerepet játszottak, egy forrás megemlít egy özvegyet, aki hajdani férje helyett dolgozott, majd belehalt a munkába.

Inkább számított büntetésnek, mint megtiszteltetésnek a fal építése, a munkások nagy része elítéltekből állt. A császár elszántságát és kegyetlenségét jól mutatja, hogy hatalma biztosítása érdekében a Csou-dinasztia régi konfuciánus tanainak túlnyomó részét a nagy könyvégetés kihirdetésével semmisítette meg, ráadásul közel ötszáz konfuciánus tudóst elevenen eltemettetett.

Aki ellenszegült a könyvégetésnek, megszégyenítő tetoválást kapott, és a falhoz küldték dolgozni. Hitt a legalizmus filozófiájában, mely szerint az emberek alapvetőn gonoszak, és szigorú rendszer szerint kell élniük - a kihágásokat komoly büntetésekkel szankcionálta. Ebben az időszakban nem csak a fal építésére küldhették a vétkezőket, de akár levághatták az orrukat, elevenen megfőzhették forró vízben, vagy élve eltemethették.

A kínai nagy fal méretei

A fal magassága 6-16 méter között mozog, a legtöbb helyen 7 méter széles. Egyes részeit nádból, fűzfából vagy homokból készítették, Csin Si Huang-ti idején ragacsos rizzsel tapasztották egymáshoz a téglákat.

I. e. 221 - i. e. 207 között, a Csin-dinasztia idejében nemcsak a mai Kína területén lévő, addig különálló államok, fejedelmek egyesültek, hanem a kínai nagy fal különböző, már meglévő részeit is összeillesztették - egymillióan dolgoztak ennek érdekében.

Azonban ebben az időszakban a falak még nem nyerték el végső formájukat, a Han-dinasztia alatt 600 ezer dolgozó renoválta nagy részüket. Hozzáépítettek több területet, hogy a fő kereskedelmi vonalukat, a selyemutat is védje. Végül a 14. században, a Ming-dinasztia alatt építették hozzá az utolsó 8850 kilométert agyag helyett kövekből, téglákból, amivel együtt a fal tényleges hossza 21 196 kilométer - ám a közhiedelmekkel ellentétben az űrből nem látható.

Az építés utolsó időszakában több helyen megvastagították a falakat, és 25 ezer figyelőtornyot építettek, illetve ágyúk is kerültek rá. Később Jiguang uralkodó is folytatta a fal megerősítését. Miután Kína elvesztette az első és a második ópiumháborút, kinyitotta határait, és népszerű turistacélponttá vált a mai napig impozáns, világhírű védőfal.

Kína legkülönlegesebb teaházához életveszélyes út vezet

A Huashan teaház a Hua-hegyen áll, Kína öt nagy hegyének egyikén. Taoista templomok és vallásos jelentőségű helyek szomszédságában magaslik 2133 méteres magasságban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• kínai nagy fal
• kína
• védelem
• építészet
• bűnöző
• gyerek
• országok
• stratégia
• Utazás