Tudod, ki volt a kéktúra első teljesítője? 5 érdekesség az ország kedvenc túraútvonaláról

Az Országos Kéktúra többször változott a kezdetek óta, ám 1952 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Érdekességek a kéktúráról
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ország kedvenc túramozgalmát minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni: az Országos Kéktúrát több mint 9 ezren teljesítették a mai napig, és bizonyára természetjárók tömegei jártak be már egy-két szakaszt az összesen 1168 kilométer hosszú távból.

A mozgalom rendkívül nagy múltra tekint vissza: már az 1920-as, 30-as években voltak törekvések a turistajelzések egységesítésére az ország területén, dr. Cholnoky Jenő kezdeményezésére tíz év alatt mintegy 910 kilométer hosszú utat jelöltek ki, az Országos Kék út 1938-ban indult el, akkoriban az Írott-kő és a szlovák–magyar határ menti Tolvaj-hegy között.

Az országos jelvényszerző túramozgalom 1952-ben indult el, akkoriban még Munkára, harcra kész és Ismerd meg hazádat címszavakkal a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály tagjai teljesíthették, tapolcai indulással, 852 kilométeren. 

A népszerűség növekedésével azonban a vasutasokon túl is egyre többen szerették volna teljesíteni, míg végül 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség vette át a túra szervezését. 1988-ban lett Hollóháza az egyik végpont, a teljes vonal 1989-től járható be az Írott-kőig.

Érdekességek az Országos Kéktúráról

Az Országos Kéktúrát a mai napig 9101 fő járta végig, amely adat egy folyamatosan frissülő listában érhető el.

A túra első teljesítője

A túra legelső teljesítője, az első jelvény tulajdonosa az 1918-as születésű, piliscsabai Horváth József volt, a Budapesti Lokomotív Turista Szakosztály tagja, aki már a meghirdetés évében, azaz 1952-ben megtette az akkor még 852 kilométeres utat.

A sorozat, ami híressé tette

Az Országos Kéktúra igazán a köztudatba a Másfélmillió lépés Magyarországon című, 14 részes film nyomán került, amelyet 1979. július 31. és október 14. között forgatott le a Magyar Televízió stábja, amikor is Peták István televíziós szerkesztő és Rockenbauer Pál rendező irányításával gyalogosan bejárták az útvonalat keletről nyugatra haladva.

1989-ben lett teljes az útvonal

A távolság, a kezdő- és a végpont sokat változott az idő folyamán. Mivel a határsávba 1989 előtt csak erre a célra kiváltott igazolvánnyal léphetett be ember, sokáig nem volt elérhető a tervezett végpont. A vasfüggöny lebontását követően lett teljes a ma ismert útvonal, mely az Írott-kő kilátójánál ér véget.

A leggyorsabb teljesítés

A túra teljes hosszának leggyorsabb teljesítője 31 nap alatt ért be a végpontba, ám a legtöbben szakaszonként elosztva, hosszabb idő alatt járja be az utat. A legtovább tartó teljesítés 43 év volt, amely az első bélyegzés és az utolsó között eltelt időt illeti. A természetjárás és a kéktúrázás népszerűségének növekedése egyébként a koronavírus-járvány pozitív hozadéka, 2021-ben mintegy 24 180-an vágtak bele az Országos Kéktúra pecsétgyűjtésébe.

Már saját napja is van

A túramozgalom fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy már saját ünnepnapot is kijelöltek neki: október második szombatja a kéktúrázás napja, amely az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében. Ezen a napon az Országos Kékkör teljes hosszán, azaz az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra egyes szakaszain, 143 túracsoport több mint 2580 kilométert megtesz, kirajzolva a nap végére a teljes nyomvonalat.

Nézz tovább! Ismered a túrajelzéseket?

Ha ismered a fontos turistajelzéseket, még tartalmasabb kirándulásokban lehet részed.

Túrázók kvíze: tudod, melyik jelzés mit jelent a kijelölt útvonalakon?

Kvíz!

Elolvasom

(Képek: Fortepan / Fortepan, Faragó László, Getty Images Hungary / Digoarpi.)

Ezt is szeretjük