Ilyet még nem láttál!
Hihetetlen kép a tündérek földjéről
A világ tele van megdöbbentő tájakkal, melyek mintha nem is a Földön volnának. Ez az egyik leghíresebb.

beauty and style
Top olvasott cikkek

Törökországban, Belső-Anatóliában terül el Kappadókia ősi földje, mely szinte holdbéli táj benyomását kelti. A völgyek szabdalta és kihunyt vulkánokkal tarkított fennsíkon egykor fontos kereskedelmi útvonalak futottak keresztül, melyeket kereskedőkaravánok és hadba induló seregek használtak.

A táj különleges atmoszférájához mindemellett nagyban hozzátartozik, hogy a tartományi fővárostól, Kayseritől délre nagy kiterjedésű, kísérteties, ugyanakkor mesevilágba illő, világszerte egyedinek számító táj terül el, melyen mindenfelé vad szelek kifaragta sziklakúpok emelkednek, melyek egy részéről, a sziklákba vájt lakások együtteséről úgy tartják, egykor nem is emberek, hanem tündérek otthona volt.

Nyolcmillió éves ajándék

Az egyedülálló tájképet létrehozó folyamatok akkor kezdődtek, amikor körülbelül nyolc millió évvel ezelőtt Kappadókia tűzhányói működésbe léptek. A megszámlálhatatlan rétegben lerakódott hamu, láva, vulkáni törmelék és iszap több mint háromszáz méterrel emelte meg a talajszintet, így a terület magasfölddé változott.

A több millió év alatt a vulkáni hamu puha, halvány tufakőzetté állt össze. Később vékonyabb rétegben erre rakódott le a megszilárdult, sötét láva, mely miközben kihűlt, összehúzódott, töredezett, és szabad utat engedett az időjárás pusztító erejének. Az eróziós folyamat ma is tart, fokozatosan koptatja a csúcsokkal teli tájat, feltárva a tarka talajrétegeket a halovány tufától az okker, a sárgásbarna és a vörösesbarna árnyalatain át a fekete bazaltig.

Sziklába vájt városok

Alaposan szemügyre véve ezt a bámulatos, páratlan tájat, az ember jelenlétének egészen sajátos jeleit fedezheti fel az utazó: a puha, formálható tufát kifaragták, járatokat vágtak benne. Bár első ránézésre csak a kúpokat otthonosabbá tévő ajtók és ablakok tűnnek fel, Kappadókia a sziklák mélyén, sőt, a föld alatt is számos kincset rejt.

E táj lakói hajdanán itt, a föld méhében éltek és imádkoztak. A kőszálak és sziklakúpok legemlékezetesebb lakói Kappadókiában az ókeresztények voltak. Az itt letelepedett szerzetesek, egyben építőmesterek a bizánci kor szabadban álló épületeit utánozták, sajátos sziklakápolnákat hozva létre, dongaboltozattal, kupolákkal, boltívekkel, asztalokkal, padokkal, festményekkel díszített belső terekkel.

A legnagyobb barlanglakás- és sziklatemplom-együttes Kayseritől kilenc kilométerre délnyugatra található, de Nevşehirtől délre is számtalan földalatti város rejlik a mélyben, melyeket több szintben vájtak ki a tufából. E tömegszállás jellegű üregrendszer több ezer embert tudott befogadni, mely igencsak jól jött, mikor az ellenséges katonák elől kellett elrejtőzni.

Fejlett világ a föld alatt

Az itt élőket a környékbeliek trogloditáknak, vagyis barlanglakóknak nevezték, akik, bár meglehetősen egyszerű körülmények között éltek, bámulatos technikai érzékről tettek tanúbizonyságot épületeik révén.

A kappadókiai városok ugyanis igen fejlettek voltak: a központokba tárnákon keresztül lehetett bejutni, melyek egyúttal a szellőzést is biztosították, vizet pedig úgy nyertek, hogy a talajvízszintig mélyítették a kutakat.

Utcák kapcsolták össze egymással a különböző részeket, és malomkerékre emlékeztető tolóajtókkal zárták le a tiltott zónákat. Még ágyat is a sziklából faragtak ki, fali fülkék szolgáltak rakodóhelyként, és itt állt az olajlámpás is. A külső bejáratokat szükség esetén óriási kőtömbökkel torlaszolták el, így ezeket a föld mélyén fekvő erődítményeket, bár sötétek és kényelmetlenek voltak, bevenni nem lehetett.

Bizarr tündérkémények

Furcsa, ajtókkal és ablakokkal tarkított sziklakúpok emelkednek ki Ürgüp közelében is a sziklákból, melyek ráadásul évről évre magasabbak lesznek, mert talapzatuknál vizek és fagyok pusztítják a völgyet. Bár a sziklákat idővel annyira megfaragja a szél, hogy végül leomlanak majd, ma olyan bensőségessé és hihetetlenné teszik a tájat, hogy úgy tűnhet az idelátogatónak, hogy nem is a földön, legalábbis nem emberek lakta vidéken jár.

Különösen igaz ez a Göremétől néhány kilométerre fekvő Zelvére, mely sziklákba vájt templomairól és tündérkémények néven emlegetett, sipkás kőszálairól híres, melyek csúcsait fekete, kúp alakú, simára kopott bazalt teszi különlegessé, egyszersmind mesebeli kastélyhoz hasonlóvá. Sokak szerint a Csillagok Háborújának első részében is innen merítettek ihletet a díszlethez.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

OLVASD EL EZT IS!

balls pyramid
  • ausztrália
  • sziget

Az utolsó paradicsom

Ezt is szeretjük