Tudod, hol van a Jancsi-telep Budapesten? A MÁV építette negyed olyan, mint egy kisváros a városban
A Jancsi-telep kedves kis házaival, csendes utcácskáival a város különösen érdekes részét képezi, mintha egy másik településre csöppenne az ember.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Budapest megannyi érdekes részletet rejt, amit még a városban élők sem biztos, hogy ismernek. A mindig nyüzsgő, csúcsidőben inkább araszoló Hungária körúton az 1-es villamossal utazva például sok mindenre számítana az ember, de már-már falusi hangulatot árasztó, csendes, zöldellő kertekben bővelkedő lakóövezetre valószínűleg nem.
Pedig a Salgótarjáni út és a vasúti sínek között a körút két oldalán néhány utcácska valóban ilyen képet mutat. Elég pár pillantást vetni a házikókra, és máris látni, hogy régóta állnak itt, és egységes terv alapján épültek. Valóban így van: ez a rész a Jancsi-telep, ami a 19. század végén épült a MÁV dolgozói számára, a német és az angol kertvárosok mintájára, minden igényt kielégítően.
A Kőbányai úti telep
„Kint a város-szélen, a Hungária-korut, a Salgótarjáni-ut és a Kőbányai-ut által határolt területen fekszik a „Jancsi-telep”; egymás mellé épített apró házikók csoportja van itt. Ha jól tudjuk, van vagy hatvan ház is egymás hátán. Valamennyinek ugyanaz a gazdája: a Máv” - olvasható a Népszava 1909. június 2-i számában.
A telep eredetileg a kőbányai Északi Főműhely dolgozói és a családjaik számára épült 1894 és 1896 között. „Szegény munkásemberek lakják a házikókat” folytatódik az újságcikk. A későbbi Északi Járműjavító az egész ország egyik legnagyobb és legfontosabb vasúti műhelye volt, napjainkban az új Közlekedési Múzeum költözött ide. Bár a Jancsi-telep környéke sokat változott, és nem is minden esetben az előnyére, a hangulat még ma is jellegzetes. A házakról Zubreczki Dávid azt írja, hogy kis vasútállomásokhoz hasonlítanak. A téglával díszített homlokzatú munkáslakások a ferencvárosi MÁV-telep típustervei alapján készültek. A korábban itt élők szorosan összetartó közösséget alkottak, idővel viszont egyre többen lettek az újonnan beköltözők, akik már nem kapcsolódnak a vasúthoz. A lakók többnyire nem tulajdonosai a házaknak, évek óta próbálják megvenni a vasúttól az önkormányzathoz került ingatlanokat. A bizonytalan helyzet természetesen a telep megjelenésére, életére is hatással van.
A Kőbányai úti MÁV-telep, azaz a Jancsi-telep az 1873-ban leégett Kőbányai úti kocsigyár helyén épült fel. A közeli járműjavítóban az 1800-as évek végén egyre többen dolgoztak, a lakhatási problémákat enyhítendő a MÁV takaros, 1-2 emeletes házakból álló kolóniát alakított ki.
A telep józsefvárosi oldalán zömmel a tisztviselők nagyobb lakásai kaptak helyet, a kőbányai oldalon pedig a munkások otthonai. A kisebb házakban eleinte nem volt fürdőszoba, így a tisztálkodást fürdőház építésével tették lehetővé. A lakótelep nagyobbik része közigazgatásilag a mai X., kisebb része a VIII. kerülethez tartozik.
A telep múltja a házak küllemében visszaköszön, de a területet egyik oldalról határoló vasút is emlékezteti rá az itt lakókat és az erre sétálókat egyaránt. Ma már korántsem csak a vasúthoz kapcsolódó családok élnek a területen.
A VIII. kerületi részen a Hungária körút mellett, zajvédő fal mögött áll a telep katolikus temploma, a Kisboldogasszony-templom. 1931-ben adták át, tornyát a II. világháborúban találat érte, a toronysisakot nem állították helyre. Az épület mellett kis játszótér található.
A Kisboldogasszony-templom a VIII. kerületi Tbiliszi téren, korábbi Vagon téren áll. A fotó 1971-ben készült. A kolónia X. kerületi részén az utcáknak nincs külön neve, a házak folyamatos számozással jelöltek.
Fotó: Fortepan / Herpay Gábor
Többféle teória is létezik a Jancsi-telep nevének eredetére, az egyik elmélet szerint az üzemi kantinban elkölthető, előlegbe adott, Jancsi-pénznek csúfolt zsetonok miatt hívták korábban így, más vélemények szerint a telep egyik építőjének neve lehet a dologban. Ezt a két teóriát idézi fel a Népszava 1958. március 9-i cikke, ami egy, a kantinban megismerkedő, ekkor már gyémántlakodalmukat ünneplő házaspárt ünnepelt.
A X. kerületi rész közepén épült fel a legnagyobb, közösségi funkciót betöltő ház, földszintjén étteremmel és bolttal, pincéjében mosókonyhával. A bal oldali szárnyban még kis kápolna is helyet kapott. Az ingatlan előtt egy első világháborús bunkert alakítottak ki.
Az utcasarkon emelt kőkereszt az első világháborús hősöknek állít emléket, mögötte fa harangláb látható, a harang már hiányzik.
A közösségi házzal szemben található az iskola, ami ma is működik. A telepen régebben kis túlzással minden megvolt, amire csak a lakóknak szükségük lehetett. Óvoda, elemi iskola gondoskodott a kisebbek felügyeletéről és oktatásáról.
A lakók az évtizedek során átalakítgatták, bővítették és komfortossá tették a házakat. A kertekben még ma is sok helyen szőlő nő, takaros virágágyások sorakoznak. Napjainkban már a felújításra kevesebben költenek, mivel a tulajdonlás miatti viták érthető módon bizonytalanságot szülnek az itt élőkben. A telep sorsa kérdéses, nagy kár lenne, ha a gazdag és érdekes múltú környéket hagynák lepusztulni.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
(Fotók: Járfás Eszter.)
OLVASD EL EZT IS!
