Itt dobog a Föld szíve
A bolygó félelmetes üzenete
Létezik egy hely Európában, ahol a Föld szívének morajlását hallani. Nézd meg, hisz a kontinens egyik legszebb vidékéről van szó!

Ez is érdekelhet

Nyarat varázsol a nappalidba a technológia (x)

Oda a kontroll, oda az önbizalom: mi állhat a gyakori vizelési inger mögött? (x)

Fontos ügy mellé állt a Tesco: Nézd meg, kik a támogatott szervezetek! (x)

Egy kattintás, és kész a bevásárlás: csak 1 forint a kiszállítás (x)

beauty and style

Lenny Kravitz lánya a dögös rúzsokra esküszik: az Yves Saint Laurent-t inspirálta »

Grízes dudorok a felkaron és a combon: mit tehetsz a keratosis pilaris ellen? »

A nyár kedvenc fazonjai voltak, de ősszel még divatosabbak lesznek: hosszú szoknyák árakkal »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A csodás gleccserek látványa és a jégfolyók alatt morajló vulkánok félelmetes elegye teszi igazán misztikussá és csábítóvá az Izlandon húzódó, hatalmas kiterjedésű jégmezőt, Vatnajökullt. A gleccserek morajlása és az igencsak élénk vulkáni tevékenység a Föld állandó mozgását, félelmetes erejét közvetíti a felszínen élők irányába, ami miatt a helyiek, sőt, a földrajztudósok is gyakran beszélnek arról, hogy nem más, mint a Föld szíve dobog a táj természeti kincsei alatt.

A tűz és a jég birodalma

Izland nagy kiterjedésű jégmezejét csaknem annyi jég fedi, mint Európa valamennyi gleccserét együttvéve. Területe 8400 négyzetkilométer, ormának sima felszínéről tucatnyi nagyobb gleccser tör elő. A tengerparti út felől tekintve Vatnajökull élettelen tájnak tűnik.

A fekete murvával, hamuval és homokkal szegélyezett jégmező a változatos magasságú hegyeket beborítva több mint 800 méter vastag, nagy kiterjedésű hófehér síksággá terebélyesedik, mely mindenfajta élet lehetőségét teljesen kizárja.

A jeges, kopár térség lüktetve növekszik vagy zsugorodik az általában lassú, ám néha heves vulkanikus lökések hatására. A csaknem angliányi területű szigeten egy alig közepes nagyságú város lakossága él, többnyire a keskeny, part menti sávban elszórtan.

Az egyik legfiatalabb táj

A geológiailag fiatal és jelenleg is szüntelenül formálódó Izland 6,4 kilométer vastag bazaltkőzet-talapzaton nyugszik, mely az elmúlt 20 millió év során a Közép-Atlanti-hátság egyik forró pontjáról türemkedett ki, a mély hasadékot pedig Európa és Észak-Amerika - a kontinensek vándorlása következtében zajló - lassú távolodása hozta létre.

Izland vulkanikus kőzet alkotta felszínét a körülbelül 10 ezer éve véget ért utolsó jégkorszak kétmillió éve alatt mintegy 1,6 kilométer mélyen gleccserek vájták keresztül-kasul. Az ország közepét vulkanikus hegyek, kráterek és kopár, láva fedte területek borítják. A táj egytizedét a mintegy 150 vulkánból kiömlött lávaréteg fedi be - az egyik lávamező 2600 négyzetkilométer területű.

Élet a lávamezőkön

Amikor a vikingek megjelentek Izlandon, a sziget földje és éghajlata még alkalmas volt növénytermesztésre és földművelésre. Az első telepesek ezer éve még árpát és zabot termesztettek. Ám nagyjából a 14. századtól kezdve a klíma egyre zordabbá, hidegebbé vált, a gabonatermesztés lehetősége megszűnt, gleccserek keletkeztek, és a tengerben tömegével jelentek meg a jégtáblák.

Bár a 19. század vége felé az éghajlat némileg enyhült, az ország területének egytizedét változatlanul jég borította, és a növénytermesztés csupán korlátozott keretek között folyt - Izland területének ma is csupán 0,06%-át művelik.

Izland múltjához és jelenéhez hozzátartoznak a nagy vulkánkitörések. A legfélelmetesebb - a modern idők legnagyobb lávaömlése a Földön - 1783-ban következett be. A Vatnajökull délnyugati szegélyénél emelkedő Laki-vulkánt a vulkánkitörés a csúcsánál szinte kettéhasította, és a folyamat során láncszerűen, 25 kilométer hosszúságban száz különálló kráter keletkezett. A kiömlő láva jó része 56 kilométer hosszú tűzfolyóként hatolt előre, és mintegy 600 négyzetkilométernyi területet borított el.

Irány Izland!

Mindezek ellenére Izland nem elhanyagolható bevételre tesz szert a turizmus által, köszönhetően a természeti csodáknak, valamint a bolygó ezen vidéken kézzelfogható érintetlenségének, a folyamatosan zajló geológiai jelenségeknek, a formálódó, vad tájaknak.

Ha kedved lenne részt venni egy életre szóló kalandban, Izland, azon belül is a Vatnajökull ideális úti cél - nem véletlen, hogy a világ egyik legszebb országának tartják. Ha szeretnéd bejárni a legkülönlegesebb tájakat, méghozzá a lehető legkedvezményesebben, kattints ide a részletekért!

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodálatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük