Zöldellő oázist épített a kopár sivatagban a nyugdíjas férfi: almát és kajszibarackot is termel a kietlen vidéken
A férfi nyugdíjba vonult, hogy a kopár sivatagban egy gyönyörű oázist hozzon létre - a projektje sikerült, és nem is akárhogyan.

GettyImages-1328320987
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az Észak-India területén található Kinnaur tartományának legtöbb része lakatlanul, kopáran áll - a hideg sivatagok birodalma. Himácsal Prades több mint 600 ezer hektáros, többnyire elsivatagosodott régiójának kevesebb mint 944 hektárán végeznek földművelést. 

Nem véletlen, hiszen a térségben olyan hideg és száraz levegő uralkodik, hogy csak a szárazságtűrő növények képesek megélni a zord vidéken - legalábbis sokáig ezt hitték az emberek.

Oázis a sivatagban

A kihívást jelentő környezet ellenére, a szürke sziklafalak szoborszerű, tompa fénylése mellett egyszer csak felbukkant egy zöldellő erdő, gyakorlatilag a sivatag kellős közepén. A területet egy elszánt, idős férfi ültette be, Anand Dhawaj Negi.

Thang Karma sivatagi oázisának története egészen 1977-ig nyúlik vissza, amikor az indiai állam elindította nagyszabású programját, melyben az elsivatagosodás hatását próbálták mérsékelni a hideg és meleg sivatagokban. A. D. Negi kezdetekben a program pénzügyi osztályán dolgozott, ahol első ízben tapasztalhatta meg, hogy milyen hatalmas összegeket öltek bele a projektbe úgy, hogy valójában tényleges változást nem hozott magával.

A program vezetői szerint ennek oka, hogy olyan technológia szükségeltetik a sivatagok felvirágoztatásához, amit nem lehet könnyen elérni - mindezzel Anand Dhawaj Negi egyáltalán nem értett egyet. Olyannyira, hogy kilépett a projektből, és saját maga vágott bele a sivatag zöldítésébe, fásításába. A megfelelő hatóságok hivatalosan kiállítottak egy papírt arról még 1998-ban, hogy a férfi önkéntesen, saját pénzforrásaival gazdálkodva dolgozhat a Thang Karma régiójában. 2003-tól, nyugdíjba vonulása után már minden idejét célja megvalósítása kötötte le. 

- A faiskola kialakítása sok időbe tellett. Végül kontúrültetésbe kezdtem - nyilatkozta a férfi. Ez azt jelenti, hogy a föld kontúrjával egy vonalban ültette el a magokat. Eleinte folyamatos kudarcok érték, elszáradtak a növényei, mert még nem tudott megfelelő vízellátást biztosítani a területen. Ám idővel kitapasztalta, hogy minél közelebb ülteti őket egymáshoz, annál jobban megtartják a nedvességet a cseperedő fácskák.

- Nem adtam fel, folytattam a faültetést, és most már ott tartok, hogy ha a helyi gazdáknak szüksége van facsemetére, tudok nekik adni - mondta a férfi. A helyi praktikákat különböző tudományos megoldásokkal ötvözte, és 2017-re sikerült 65 hektárnyi területen megművelnie a földet, és zöldellő erdőt növesztenie.

Ennek vízellátása nagyban függ az olvadó gleccserektől, amik 25 kilométerre találhatóak. Összefogva több helyi földművessel, akiknek szintén érdekükben állt a vízhálózat létrehozása, sikerült egy működő vízrendszert megalkotniuk. A térségre jellemző Kuhl öntözőrendszer segítségével a felszíni, természetes vízfolyásokat elvezették az agyagozott csatornákon keresztül a földekre.

A cikk az ajánló után folytatódik

De nem csak a vízhiány jelentett kihívást, a föld nitrogéntartalma is nagyon alacsony volt. Nem akart műtrágyát használni, viszont tisztában volt azzal, hogy a kecskék ürülékével is hatékonyan trágyázható a terület, emellett földigilisztákat is használt a talajjavításra. Még lóheréket is ültetett, amik nem csak a veteményeskerttől tartották távol az éhes vadnyulakat, hanem nagyjából háromévente komposztálódik a gyökerük, tovább táplálva a talajt. 

Veteményeskert az oázisban

Türelmének és kitartásának köszönhetően sikerül vesebabot, krumplit, zöldborsót, almát és vad kajszibarackot termesztenie, gyakorlatilag egy zöldellő oázist hozott létre húsz év alatt.

- A legfontosabb feladatom a fásítás volt, akácokból van a legtöbb. Őket követi a nyárfa, majd a kajszibarack. Amíg a gyümölcsfák és a veteményeskert zöldségei, mint a zöldborsótermesztés, problémát okoz, addig növesztgetni fogom őket, hogy mintegy prototípusként láttassa, hogyan lehet használni a területet.

Utolsó vágya volt egy tűlevelű erdő létrehozása a sivatagi paradicsomban, ami kulcsfontosságú szereppel bír a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, mert ezek a fák egész évben zöldellenek, termelik az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidod. 

Munkáját azonban nem tudta tovább folytatni, 2021. májusában sztrókot kapott, és 74 évesen elhunyt. A régió lakói helyi hősként tisztelik, és remélhetőleg a zöldellő oázisát is sikerül fenntartani, hogy még sokáig emlékeztessen arra: semmi sem lehetetlen. Családja szeretné óvni munkáját, de annyi feladattal és pluszköltséggel jár, hogy a kormány segítségét kérték. Reméljük, még hosszú-hosszú éveken át fog pompázni Anand Dhawaj Negi kertje.

A Föld legszárazabb vidéke egészen különleges hely

Az Atacama-sivatag űrbéli tája fölött ragyogóan csillagos égbolt húzódik végig.

(Cikken belüli képek forrása: Getty Images Hungary, Perspectiva Tlaxcala / Facebook, ajánlóképek forrása: Perspectiva Tlaxcala / Facebook, Green Views / Facebook, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük