Így néz ki az emberiség menedéke, a Nefta-oázis

Üdítően zöldellő folt a homoktengerben: ez a Nefta-oázis. Pálmák, mimózák, kúszónövények és zamatos gyümölcsöket termő fák buja ligete, ahol fehér kupolás mecsetek és kegyhelyek díszítik a smaragdszínű tájat, hiszen a Tunisztól 400 kilométerre délnyugatra fekvő városka Tunézia egyik legjelentősebb vallási központja.

Hűsítő menedék a sivatagban

Az arab legenda úgy tartja, hogy az első édesvizű forrást, mely a földből az özönvíz után feltört, Neftában fedezte fel Kosztel, Noé egyik unokája, így ez a hely jelentette az emberiség menedékét, az újrakezdés lehetőségét.

E forrás környékén alakult ki aztán az a termékeny oázis, melyet ma Délnyugat-Tunézia dimbes-dombos, kopár vidéke vesz körül.

A forró sivatagot körös-körül perzseli a nap, de Neftában víz fakad a földből. A természeti erők az emberi leleménnyel párosulva közösen hozták létre a La Corbeille-ként, vagyis a Kosárként is emlegetett sivatagi virágoskertet, ezt a pálmákkal tarkított, zöldellő mélyedést, mely közvetlenül az oázistól északra fekszik.

Buja pálma- és gyümölcsligetek vidéke

Neftában a talajfelszín alatti porózus kőzetben felgyülemlett víz a mélyebben fekvő kőzetrétegek több mint 150 törésvonala mentén bugyog a felszínre.

A Kosárban a mélyedés falain található résekből és hasadékokból magától is feltör a víz, melyet öntözőcsatornák bonyolult rendszere szállít Nefta termékeny kertjeibe, ahol négyszögletes parcellákon, rendezett sorokban mintegy 35 ezer datolyapálma nő.

A fák körülbelül egyharmada Degla fajta, azt tartják, hogy ez a legjobb minőségű a világon. A kalóriadús gyümölcs - melyet fényes-mézes ujjacskáknak titulálnak - nem az egyedüli hasznosítható része e fának. Levelét csíkokra hasogatva kiszárítják, kosarat készítenek belőle, a datolyamagot megőrlik, és takarmányként hasznosítják, a fa nedvéből pedig üdítőital, lagmi készül - ebből érlelik a híres pálmabort.

A 30 méter magas, felnőtt fák emellett védőgátként állnak ellen az erős sivatagi szélnek, a nagy, szétterülő pálmalevelek pedig enyhítik a forróságot, mely még árnyékban is meghaladhatja a 45°C-t. A pálmák oltalmában zöldséget és gyümölcsöt termesztenek - gránátalmát, fügét, őszibarackot, sárgabarackot, narancsot és citromot.

Az életveszélyes természeti csoda

Délre, Nefta városának szélén terül el a nagy és veszélyes időszakos sóstó, a Dzserid-sott. Nyáron a nap heve keményre kérgesíti a kiszáradt tómedret, a lerakódott só ilyenkor úgy csillog a közepén, mint a hó.

Ősszel, amikor a Nefta-oázis alatt a talajvíz szintje megemelkedik, a tó megtelik vízzel, tavasszal pedig, amikor ismét csökken a vízszint, az egész terület hatalmas, sós-szikes mocsárrá változik.

Az 1980-as években út épült, hogy gyalogosan és járművel is át lehessen kelni a tavon - az országút elkészülte előtt az utazók csak egy pálmatuskókkal megjelölt keskeny ösvényt követve szelhették át az egykor Megjelölt tónak nevezett Sottot.

Akinek volt mersze, hogy elinduljon, csak saját kockázatára tehette. Egy 12. századi arab író útleírásában olvasható, hogyan veszett a mocsárba egy ezer tevéből álló karaván, amikor az egyik vezérállat letért az ösvényről.

A keleti misztika rejtelmes központja

Nefta nemcsak menedékhely és gazdagon termő vidék, hanem az elmúlt ezer évben az iszlám misztika, a szúfizmus egyik központjául is szolgált. Nefta és a szúfizmus - a szó arab eredetű, jelentése titkos, rejtelmes - összekapcsolása röviddel azután kezdődött, hogy a muszlimok 670-ben elfoglalták ezt a vidéket.

A szúfi közösség alapítója, Ibráhim ibn Adham itt kereste a magányt, hogy tanulmányozhassa a Koránt, és elmélkedjen Allah tanításairól. A tunéziai szúfik számos falusi körzetben závijákat, vagyis imaházakat hoztak létre, ahol a helybéliek számára szállást és oktatást nyújtottak, esetenként pedig igazságot is szolgáltattak. A neftai Szídi Ibráhim závijában - ahonnan a Kosárra nyílik kilátás - van néhány sír - a szenté és fiáé is -, illetve szép kertek és érdekes könyvtárszobák.

Ahogy az oázis szent helyként való tisztelete egyre nőtt, mind több hithű férfiú kereste fel, öregbítve Nefta vallási hírnevét. Így az óvárosban ma több mint száz síremlék és 24 mecset található, fehér kupoláik vakítóan csillognak a ragyogó sivatagi napfényben.

Ha érdekel ez az egyedülálló kultúra, Neftát akkor is érdemes felkeresned, ha nem vágysz sivatagi kalandtúrákra. Tunézia ráadásul a hazai utazási irodák sokszínű ajánlatainak köszönhetően már Magyarországról is könnyen elérhető.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült.

• természeti csoda
• sivatag
• afrika
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás