A Bob hercegtől a Metro Klubig: kiderült, miért megkerülhetetlen Erzsébetváros a magyar zeneszerzés történetében

„Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán van sarok...” Talán nincs is olyan, aki e sorokat olvasva nem kezdi dúdolni magában önkéntelenül is a jól ismert dallamot. Sokan mégsem tudják, hogy Huszka Jenő és 1902-ben bemutatott, majd világhírnevet szerzett operettje, a Bob herceg milyen megkerülhetetlen szerepet töltött be a magyar zeneszerzés történelmében.

A hosszúlépés.járunk? és az Artisjus közös városi sétái most egy különleges világba kalauzolnak el: a magyar zenetörténelem egyes rétegeibe. A Hétre ma várom a Nemzetinél az ízig-vérig magyar műfaj, az operett legendáját járja körbe, míg a Budapesti beatforradalom a rendszerváltás előtti évtizedek zenei lázadásából nyújt egy kis ízelítőt a közönség számára. A két izgalmas vezetett séta néhány fontos helyszínére látogattunk el.

A nemzet első sztárjáról, Blaha Lujzáról elnevezett térre érve ránézek a telefonomra: még van tíz percem, lefutok hát egy péksütiért - hiába, na, a rohanós hétköznapokban egy pesti nő vagy késik, vagy nincs ideje ebédelni -, majd a régi Nemzeti színház emléktáblájánál, az egykori épület alaprajzának vonalában találkozunk a sétára érkező csoporttal. Stílszerűen a kora délután is nyüzsgő tér hangzavarában kezdjük meg a túránkat, hogy megismerjük a főváros különféle, sohasem halkuló hangjait.

A tematikus séta gondolata már napokkal az indulás előtt izgatottsággal töltött el: a magyar zene és a főváros két meghatározó pont az életemben. Budapest utcáit mindig nagy szerelemmel fedezem fel, a jelenkori magyar zenei felhozatalt pedig kiváltképp gazdagnak és vibrálónak látom, az irodalmi igényességű dalszövegvilág rajongójaként túlnyomórészt hazai zenék szólnak a fülemben a mindennapos tevékenységek közepette.

Londonban sej és a hazai jogvédelem

De ugorjunk vissza Huszka Jenőhöz, akit a magyar operett úttörőjeként tartják számon, ám nevéhez nem csupán országhatárokon túl is elismert színdarabok fűződnek, de az eredetileg jogászként végzett zeneszerző a szerzői jogvédelem alapjait is megteremtette az országban! Ahogy Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? társalapítójától megtudhatjuk, az ötlet nem ok nélkül jutott Huszka eszébe: a Fedák Sárival őrületes népszerűséget szerző Bob herceg slágereit úton-útfélen játszották, amelyből eleinte a szerzőnek a dicsőségen túl semmi bevétele nem származott.

1907-ben végül megalapították a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetét (MARS), mely a mai Artisjus elődjeként a magyar művészek szerzői jogainak védelmét szolgálta, a lejátszott zenék után jogdíj fizetésére kötelezve a vendéglátóhelyeket. A százszorosára nőtt bevételekből a zenészpálya kiszámíthatóvá vált, nem csoda, hogy a Huszka-modellt világszerte átvették.

Metro Klub, a hazai beat fellegvára

Nézz csak körül Erzsébetvárosban, és megannyi, a magyar zene történelmében fontos helyszínt felfedezhetsz! A Síp és a Dohány utcában tömegek sétálnak végig nap mint nap, és valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy a két utca közti saroképületben a hazai beat fellegvára működött. Az egykori Árkád Bazárként épült, majd államosított házat a Metro Klub tette igazán kultikus és megkerülhetetlen helyszínné, mely a 60-as években a Sztevanovity testvérek által alapított Metro együttes esti törzshelye volt.

A klub szigorú szabályok szerint működött, a belépést csak a tagságival rendelkezőknek, illő öltözetben engedélyezték. Ha pedig mindez nem lenne elég, még mindig akadt egy elég kínos probléma: az 1200 fős tagságból csak 500-an fértek be, így bizonyos estéken akár több százas tömeg várt a sorára (vagy épp a csodára) a környező utcákon.

Az első hazai koncertfelvétel is itt készült el, és innen vált legendássá, melynek címe a beszédes Egy este a Metro Klubban - Készült ez a felvétel szombat este azok számára, akik kint rekedtek lett. 

A szigorú tiltásra ítélt nyugati hatások és a szocialista besúgórendszer között üvöltő magyar beat fénykorát élte fellegvára, a Metro Klub fennállása idején.

Ahol számtalanszor elhangzott a Szomorú vasárnap

„A szomszédaim jó zenét hallgatnak. Ha akarják, ha nem.” - szól a jól ismert vicc. De mi van akkor, ha a szomszédod nevezetesen Seress Rezső, aki a lakásba és magába zárkózva naphosszat a Szomorú vasárnapot hallgatja és játssza a zongoráján? Nem mással esett ez meg, mint Presser Gáborral, aki egy Dob utcai társasház fiatal lakójaként csupán egyet tehetett, ha nem akarta otthonában tovább hallgatni az öngyilkosok himnuszaként elhíresült, szívbemarkoló dallamot: maga is gyakorolni kezdett zongoráján.

Bizonyára közel járunk a valósághoz, ha azt állítjuk, talán ebben a pesti házban a legnagyobb az egy főre jutó hírességek száma: Presser és a tragikus sorsú Seress mellett itt élt Orosz János bárzongorista, felesége, Vadas Zsuzsanna táncdalénekesnő vagy éppen a Bubiként ismert Beamter Jenő, de számos más művész is több-kevesebb időt eltöltött a Dob utca 46/B alatt. A lakóközösség máig büszkén ápolja emléküket, emléktáblájukat pedig bárki megtekintheti az előtérben.

A ma is gyönyörű Fészek Művészklub

A ma is létező, megalapítását követően hamar óriási népszerűségnek örvendő Kertész utcai Fészek Művészklub káprázatosan szép, mozaiküveggel díszített ablakú, a kertjében valóságos oázist rejtegető épület falai között elismert művészek, dalszövegírók, zeneszerzők, festők, építészek, szobrászok, komédiások, beat- és jazzikonok fordultak meg. 

Persze, klubtagság itt is alapfeltétel volt a belépéshez, amelyről nők egy jó ideig nem is álmodhattak, a második világháború előtt legfeljebb kísérőként vehettek részt a társasági eseményeken. A klubépület kiállításoknak, előadásoknak adott helyet, de itt rendezték meg az első magyar kabaréelőadást is. A helyszín jelenleg is a Fészek Művészklub Egyesület tulajdonában van, és mára nyitott a nagyközönség előtt is.

A klub jelentőségét mi sem támasztja jobban alá, mint a tény, hogy nem csupán a különböző művészeti ágak képviselőit hozta össze, de együtt mulattak a magas- és a tömegkultúra különféle megkerülhetetlen alakjai is Kodály Zoltántól Huszka Jenőn át jazz-zenészekig, sőt, a Magyarországot szétfeszítő népi-urbánus ellentét eltérő oldalán álló emberek is tudtak itt beszélgetni.

Dalszerző - Magyar zenei újjászületések a 20. században

2025 a magyar dalszerzés éve, mely egyszerre több fontos jubileumnak állít emléket: épp 150 évvel ezelőtt született Huszka Jenő, az operett és a hazai szerzői jogvédelem atyja, idén 120 éve kezdte gyűjteni népzenéit Bartók Béla és Kodály Zoltán, és ha kicsit közelebb ugrunk az időben: a Szörényi-Bródy szerzőpáros épp 60 éve írta első magyar beatdalait.

Mindezek apropóján az Artisjus egy fantasztikus tematikus kiadvánnyal nyújt kóstolót a 20. századi magyar zenetörténelemből, izgalmas és szókimondó interjúk és publicisztikák sorával. Az október 8-án, a magyar dalszerzők napján megjelent Dalszerző Bookazin a Szörényi-Bródy-féle hazai popzene születésétől Cseh Tamás örökségén át a Szűcs Krisztián által megálmodott krézi srácig számtalan szegmenst kiragad a hatalmas és sokszínű szórásból.

A szerzők egyes oldalakon emblematikus fővárosi koncerthelyszíneket vesznek sorra, de megvizsgálják a hazai beat hatásait az újabb generációk zenészeire, sőt, az AI jövőbeli szerepét és korlátait is fejtegetik Both Miklós vagy épp Rab Árpád jövőkutató gondolatai nyomán. De interjúkat olvashatunk számos egyéb közt Novai Gáborral, Geszti Péterrel és Kollár-Klemencz Lászlóval is. A Dalszerző - Magyar zenei újjászületések a 20. században címmel megjelent kiadvány megvásárolható a Libri és a Líra hálózataiban, valamint a Cser Kiadó üzleteiben.

Egy biztos: a magyar zene és a dalköltészet kétségtelenül megérdemli a figyelmet. Egy igazán jó dal kinyitja a lelket, megérint, feltölt addig nem ismert energiákkal. Felelevenít régi érzéseket, szavakba önti és dallamokba simítja a szorongató valóságot és a legtisztább pillanatokat is. Sokkal komplexebbé teszi az embert, szebbé és empatikusabbá varázsolja a világot. Vagy egyszerűen csak kézen fog, és hazavezet.

Fotók: Artisjus / Labancz Viktória.

• hosszúlépés.járunk
• artisjus
• zene
• zeneszerző
• séta
• városi séta
• zenetörténet
• Utazás