Nem gondolnád, mit rejt a magyar tó mélye: most megtudod!

A Hévízi-tóra joggal lehet büszke minden magyar, általa ugyanis olyan természeti csodát tudhatnak magukénak a hazai tájak, mely az egész világon egyedülálló, hiszen nem található másutt ilyen kiterjedésű tőzegfenekű, meleg vizes gyógytó.

A tavirózsák, a fürdőépület tündérmesébe illő tornyai, a hidegben a víz felszínét burkoló pára és a tavat körülvevő erdők együttes erővel olyan különös hangulatot teremtenek, ami azonnal magával ragadja a hazai utazót, de az sem véletlen, hogy népszerűsége a külföldi turisták körében is töretlen. Illetve az sem, hogy az UNESCO világörökségi listájára önállóan való felkerülését is szorgalmazzák az illetékesek.

Tényleges gyógyító hatása van

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park leírása szerint a Hévízi-tó forrásvize mintegy 20-22 ezer évvel ezelőtt tört fel jelenlegi helyén, akkor, amikor a Balaton is kialakult. A víz először a Balatonba folyt, később azonban ennek vízszintje lesüllyedt, a tómeder elhalt növényeiből pedig tőzegláp alakult ki.

A természetes termálkarszt-forrás felett létrejött, mintegy 250 méter átmérőjű, illetve 4,6 hektár felületű tónak azonban nemcsak kialakulása figyelemreméltó, de gyógyító ereje is.

Amellett, hogy a tó meleg, nyáron akár 33-35 Celsius-fokos vize nyugtatóan hat a fürdőzőkre, állandó mozgása pedig enyhe masszírozó hatást is kifejt, a vízben található ásványi és szerves anyagok is igencsak jótékony hatással vannak a szervezetre.

A területet - a tó mélyéről előkerült leletek szerint - már a rómaiak is fürdőzésre használták, azonban az első, tutajokon álló fürdőház megépítésére az 1700-as évek végéig várni kellett. A fürdőhelynek ekkor azonban már hamar híre ment, fejlődése pedig máig töretlen, ma ennek köszönhető, hogy Budapest után Hévíz a leglátogatottabb város Magyarországon.

De mit rejt a mélység?

A tó számos részén van lehetőség biztonságos fürdőzésre azok számára is, akik nem tudnak úszni, nem árt azonban tudni, hogy a tó átlagos mélysége kettő-öt méter, ott pedig, ahol a forrásbarlang található, a 38 és fél méteres mélységet is eléri.

A barlang feltárását 1975-ben Plózer István vezetésével az Amphora Búvár Klub kutatói végezték, akik, miután komoly veszélynek kitéve magukat áthatoltak a barlanghoz vezető nyíláson, egy 14 méter magas és 17 méter átmérőjű teremben találták magukat. Az Amphora-teremnek elnevezett üreg két oldaláról tör elő a kettős eredetű termálvíz, a keleti oldalon langyosabban, a nyugati oldalon pedig 46 méteres mélységből, több mint 40 Celsius-fokon áramlik kifelé.

Gyógyítónak tartott helyek Magyarországon:

• Egy csodatévő magyar erdő »
• Gyógyító erő a magyar faluban »
• Képeken 7 híres magyar zarándokhely »
• 10 energiadús, pozitív hely az országban »

Emléktábla a víz alatti barlangban

Az 1970-es évek kutatásainak egy máig tisztázatlan tragédia vetett véget 1977. október 30-án, mikor is Plózer István és társa, Páli Ferenc a barlangi merülés során életüket vesztették.

Bár az okokat nem lehet biztosan tudni, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat információi szerint lehetséges, hogy Plózer István csuklójáról lecsúszott a kézilámpa, a búvárok pedig utánaúsztak, beleérve a barlang felső részét kitöltő gázkeverékbe. Plózer István kivehette szájából a csutorát, utána azonban feltételezhető, hogy rosszul lett, elvesztette eszméletét, majd fejsérülést szenvedett. Halálát fulladás okozta, csakúgy, mint társáét, aki elől vezetője teste eltorlaszolhatta a kijáratot.

A forrásbarlangot ma Plózer István-barlangként is emlegetik, a 29 éves búvár emlékére pedig emléktáblát helyeztek el a barlangnál 1978-ban. A barlang helyét továbbá a felszínen is jelölik, erre utal a tófürdő teraszán elhelyezett Szent András-kereszt, emlékeztetve, hogy a mélység egy titokzatosabb, megrázó emlékekkel terhes, mégis különleges világot is magában rejt. A Hévízi-tóba ma is rendszeresen szerveznek merüléseket, azonban ehhez haladó szintű búvárvizsgával kell rendelkezni.

Képek: hu.wikipedia.org, HTME, indafoto.hu / fovarosi.blog.hu.

• barlang
• pihenés itthon
• tó
• hévíz
• Utazás