Ilyen a húsvét Erdélyben: a gyönyörű szokások közé tartozik a zöld ág ajándékozása
Erdélyben a húsvéti szokások színes forgatagával lehet találkozni, a zöld ág ajándékozását is megtartják.

húsvét erdély
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Magyarországon a húsvét ünnepéhez kötődő tojásfestés, locsolkodás hagyományát országszerte tartják, modernebb verziója a vödörrel való öntözés helyett már csak egy leheletnyi parfümfújásra redukálódott, mely ugyanúgy jelképezi az egészség, a szerencse, fiatalság és termékenység jókívánságokat. 

Erdélyben a jól ismert hagyományok mellé hazánkban már rég elfeledett tradíciók társulnak, melyek generációkról generációkra szállnak, és ugyan itt-ott némileg módosítva, de a mai napig őrzik őket.

Zöld ág ajándékozása

Marosszéken régóta tartják a tavaszi zöldág-ajándékozásnak hívott hagyományt, amikor a legények a leányok kapujára örökzöld fenyőről metszett zöld ágakat tettek, ezzel jelképezve a szerelmet, a szépséget vagy egyéb kedves jókívánságokat. Az ágakat boltívesen meghajlítják, és különböző színes szalagokkal, virágokkal vagy tojásokkal díszítik. Nem összekeverendő a májusfával, ami hasonló szokás, csak épp lombhullató fa ágával végzik ugyanezt, vagy ehhez hasonlót.

A legtöbb helyen virágvasárnapon tartják a fenyőágazásnak is nevezett szokást. Ezzel jelezhetik azt is, hogy a házban tartózkodó leányzók készüljenek fel másnapra, a húsvét hétfőn tartott öntözésre. 

Határkerülés

A zöld ág ajándékozása egyes területeken szorosan kapcsolódik a határkerüléshez. Határkerülés alatt megválasztanak szimbolikusan két vőfélyt, akik a menet vezetői lesznek, két öntözőt és adománygyűjtőt, akikhez társulhatnak a település többi legényei.

Húsvéti határkerülés Kézdialmáson.
Húsvéti határkerülés Kézdialmáson.

Szombaton este a férfiak kimennek a határra, ahol a helyi pap megáldja a vetést, a határt, és legtöbbször istentiszteletet is tartanak. Ezek után a legények fenyőágakat helyeznek a kiszemelt leányzók házához. Utána másnap, vasárnap este ismét gyülekeznek a határkerülők, majd amikor elmúlt éjfél, húsvét hétfőn elindulnak a legények azokhoz a házakhoz, ahova zöld ágakat helyeztek, ezt hívták hajnalozásnak. Nem mennek be locsolkodni, vigadozni azokhoz a lányokhoz, akik jelzésértékűen levették a zöld ágakat. Szokás szerint megtáncoltatják a feleséget és a leányokat, akik kalácsot, bort és tojást adnak nekik cserébe.

Ételszentelés

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése is éppen Erdélyhez köthető, méghozzá Csíkszeredán zajlik, ahová messze tájakról is zarándokoltak az emberek. A járványhelyzet miatt tavaly csak a televízióban közvetítették a ceremóniát, illetve bizonyos településeken a papok szekérrel járták végig a házakat, és onnan mondtak áldást a várakozó lakosok eledeleire.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az ételszentelés már a 10. századtól kapcsolódik a húsvéthoz. Egy kosárba helyezik a megszentelendő elemózsiát, a húsvéti sonkát, a fűvel etetett bárányt, kalácsot, tojást, bort, pálinkát. Ezek után vagy a templomba viszik a kosaraikat, vagy nagyszombat este a szoba ablakába teszik ki, hogy az Úr angyala éjjel megáldja azt. A maradékok sem kerülnek veszendőbe, a kalács morzsáit a tyúkoknak vagy verebeknek adják, vagy az összes maradékkal együtt a tűzbe vetik, hogy a túlvilágon lévők is hozzájuthassanak.

Itt virrasztott Jézus az utolsó vacsora után: a Getszemáni-kert ma is megvan

Az írások szerint Jézus a mindennapjai során szeretett a Jeruzsálemben lévő Olajfák hegyén gondolkozni, sétálgatni, ennek pedig egyik része a Getszemáni-kert, ahol az utolsó vacsora elfogyasztása után virrasztott a tanítványaival.

(Cikken belüli képek forrása: Nemes Gabriella / Facebook, Mike Sándor / Wikipedia CC BY 2.5, borítókép forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük