A világ 3 csodaszép, elveszett városa

Földünk számtalan olyan titokzatos helyet rejt, melynek évszázadokra vagy évezredekre álomba merült körvonalai csak nemrég rajzolódtak ki a kíváncsi utazók tekintete előtt, köszönhetően háborúknak, természeti katasztrófának vagy az adott hely megközelíthetetlenségének. Íme, a világ három híres és gyönyörű, elveszett városa.

Város a fellegekben: Machu Picchu, Peru

Amint előbukkan a zöldellő, dzsungellel borított csúcsok és teraszos hegyoldalak közül, melyek meredeken zuhannak alá a völgybe, az alant kígyózó Urumaba-folyó felé, Machu Picchu olyan látvány, melytől a lélegzeted is elakad.

Ha úgy döntesz, hogy felfedezed ezeket a monumentális romokat, végig kell haladnod a kimerítő, ám annál festőibb inka túraösvényen, az évszázadok óta használt zarándokúton, mely az Ollantaytambo melletti Szent-völgytől indul, hogy átvonuljon a feledhetetlen látképet kínáló, egzotikus erdőkön és fenséges hegyeken. A Hauyna Picchu csúcsa és a környező romok látványa bőven megéri a fáradságot, bár a vasút kétségkívül gyorsabb alternatívája a feljutásnak.

Machu Picchu teljes egészében fennmaradt inka romvárosát, mely az UNESCO Világörökség része, 1911-ben fedezte fel az amerikai régész, Hiram Bingham. A völgy felé impozáns, 305 méteres magasságban elterülő város lépcsősorokból, teraszokból, templomokból, palotákból, tornyokból és kutakból áll. A Temetési-szikla csúcsáról lélegzetelállító panoráma tárul majd eléd, egyúttal ideális helyszín a napfelkelte megtekintésére is, amennyiben nem bánod a tömeget, ideértve a közelben legelésző lámák csordáit is.

Innen tisztán kirajzolódik a város felépítése, a hosszú árokkal különválasztott mezőgazdasági és lakott területek, valamint a szent épületek, a Teremtés-templom, a Hold temploma, a Nap temploma, a Három Ablak temploma, a Szent-tér, valamint a kalendáriumként szolgáló Nap oszlopa. Bármennyit is fedezel fel ebből a megkapó szépségű műemlékegyüttesből, Machu Picchu emléke életed végéig veled marad.

Buddhista romok a hamu alatt: Borobudur, Indonézia

A nyolcadik századból származó Borobudur területe Jáva középső részén, a Kedu-síkságon helyezkedik el, és Ázsia egyik legnagyszerűbb műemlékegyüttese. Az UNESCO Világörökséghez sorolt helyszín buddhista templomáról híres, melynek lépcsős piramisát összesen hat téglalap alakú szint, három kör alaprajzú terasz és a csúcsot formázó központi sztúpa alkotja, melyek együttesen Buddha szent virágát, a lótuszt formázzák.

A falakat és mellvédeket féldomborművek díszítik, melyek összesen mintegy 2500 négyzetméteres területet foglalnak el. A körkörös teraszokon 72 áttört sztúpa sorakozik, valamennyi belsejében Buddha egy-egy szobrával.

Borobudurt nyolcvan év alatt, a Saliendra-dinasztia idején építették fel, a világegyetem kicsinyített másaként és Buddha tanításainak illusztrációjaként, a hely ugyanis bemutatja azokat a lépéseket, melyeket mindenkinek követnie kell, aki el akarja érni a megvilágosodást.

A hely virágzásának a Gunung Merapi nevű vulkán kitörése vetett véget, mely Borobudurt nyolcszáz évre hamuval takarta be. Az álomba merült épületeket a holland gyarmatosítókkal érkező archeológusok találták meg az esőerdő mélyén, és nekik köszönhető az is, hogy a környék ma Indonézia egyik legkeresettebb területévé vált.

A zarándokhelyre érkezőket először körbevezetik az egymást követő szinteken, egészen a vágyak rabságát bemutató frízektől a felsőbb szintekig, ahol megtudhatod, miként szabadulhatsz meg földi kötöttségeidtől. A felső, téglalap alakú szint után már a kerek, dísztelen csúcs következik, ahol a meditáló Buddha és szentjei ülnek végtelen békében és nyugalomban, lábuknál a rendkívüli szépségű építményekkel.

Mítoszból valóság: Trója, Törökország

Homérosz hőskölteményének, az Íliásznak köszönhetően az egész világ tudja, hogy Trója városa az a hely, melyet a görögök Agamemnón vezetésével tíz esztendőn át ostromoltak, csak azért, hogy visszaszerezzék Meneláosz király feleségét, Helenét, akit Priamosz király öccse, Parisz szöktetett meg.

Az Odüsszeia szerint a görögök végül úgy vívták ki a győzelmet, hogy válogatott harcosaikat egy falóba rejtették, majd csatavesztést színlelve elhajóztak. A trójaiak a városfalakon belülre vitték a lovat, és miután kialudták diadalmámorukat, a görög harcosok kimásztak, kinyitották a kaput titokban visszatért társaiknak, majd együttes erővel romba döntötték a várost.

A történetet évszázadokon át legendának tartották, míg az 1870-es években az amatőr német régész, Heinrich Schielemann arra nem fordította vagyonát, hogy az általa választott helyen, egy Hisarlik nevű dombon ásatást folytasson. Az idők során kilenc települést sikerült elkülönítenie, melyeket mind az előzők fölé építettek - a legrégebbi ezek közül ötezer éves is megvolt. A történészek és régészek úgy tartják, az egykori Trója ezek között feltárt maradványai tanúsítják a mítosz valóságos voltát.

A megoldatlan rejtélyek közé tartozik azonban Priamosz király kincse, melynek java része ma a moszkvai Puskin Múzeumban látható - sokak szerint az ékszerek a város rossz rétegéből valók, és könnyen lehetnek hamisítványok is.

Egy biztos: feltárása óta az ősi Trója elveszettnek hitt városa számtalan utazót vonz. A klíma ősszel és tavasszal a legkedvezőbb, de az augusztusi Trója Fesztivál kedvéért is megéri idelátogatni.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• ősi
• világörökség
• törökország
• természeti katasztrófa
• ázsia
• dél-amerika
• romváros
• világjáró
• Utazás