Csodálatos kincset rejt Eger alig ismert temploma: felbecsülhetetlen értékű az ikonosztáza

A templom gazdag díszítésű ikonosztázát egyszer mindenképp látni kell.

Eger Rác temploma
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egerben számtalan látnivaló várja a turistákat. A templomok közül valószínűleg a bazilika az, amit a legtöbben felkeresnek, és viszonylag kevesen sejtik, micsoda szépséget rejt a megyeszékhely északi részén, egy dombon álló templom.

Az egri Szent Miklós-templomot Görögkeleti Szerb templomként és Rác templomként is ismerik, jelenleg múzeumként is funkcionál, és igazán érdemes felsétálni hozzá, hiszen többek között egy valóban pompás ikonosztáz található benne.

Templom a dombon

A Szent Miklós-templom a Vitkovics Mihály utca 30. szám alatt található. 1785 és 1799 között épült, helyén korábban egy Ágoston-rendi épület állt. A török hódoltság idején nagy számban telepedtek le szerbek, görögök és más ortodox hitű népcsoportok a területen, akik az omladozó építmény helyére saját templomot szerettek volna felhúzni. A zömében borkereskedésből élő, tehetős szerbek és görögök kívánságának - akiknek állítólag a város a bikavér vörösbort is köszönheti - végül II. József engedett, így 1785-ben megkezdődhetett az építkezés Pavolni János egri mester tervei alapján.

26106836 99f78e23a0fb78c91f9aef7a8b9234bb xl
Fotó: Indafotó/lászló lovag

A szakrális épület költségei nagyrészt adományokból jöttek össze. A hazánkban található görögkeleti templomok között ez a legnagyobb, és egyes vélemények szerint a legszebb is. Copf stílusú, ami a rokokóval együtt a barokk késői, a klasszicizmust megelőző ága. Már letisztultabb, áttekinthetőbb vonalvezetés jellemző rá, fontos szempont volt az egyszerűség és a világosság. A templom magas elhelyezkedése miatt a város több pontjáról, például a várból is jól látható, megfigyelhető például ezen az 1969-es felvételen is, balra hátul.

fortepan 28757
Fotó: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Az épület napjainkban múzeumként működik, ami egész évben várja a látogatókat. A körülötte lévő sírkertből csodálatos kilátás nyílik a városra. Bent pedig a zarándokhely történetét bemutató kiállítást is meg lehet nézni. A copf stílusú szószék és a vörösfenyőből készült padok mellett a baldachinos oltár is kivívhatja a turisták csodálatát, azonban minden látnivaló között a legimpozánsabb az ikonosztáz.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Felbecsülhetetlen értékű ikonosztáz

Az ikonosztáz a görögkeleti, a görögkatolikus és más keleti katolikus egyházak fontos eleme. Tulajdonképpen egy díszes képfal, amely elválasztja a szentélyt a templomhajótól. Magyarországon a faragott, barokk stílusú ikonosztáz jellemző, amely gyakran a padlótól a mennyezetig ér. Hagyományosan három kapu található rajta, a középső az úgynevezett királyi kapu, a szélsők pedig a diakónusi kapuk, amelyeken a pap és a segítői beléphetnek a szentélybe. A falat szentképek díszítik, amelyek szigorú rendben követik egymást.

19664399 ccbef8ccce1ab91257bfd8e27578cb40 l
Fotó: Indafotó/magocilla

Az egri templom fődísze az ikonosztáza, amelyet 1789-ben kezdtek el faragni. Jankovics Miklós szerémi fafaragó munkáját többen segítették. A hatalmas falfelületen hatvan táblakép található, amelyek Anton Kuchelmeiser bécsi festő keze munkáját dicsérik. Ezek az ikonok az előírásoknak megfelelően Jézus és Mária életét, valamint az apostolokat, szenteket és prófétákat ábrázolják. A középső bejárón át belátni a szentélybe és a baldachinos oltárra, ahol vegyes kegytárgyakat helyeztek el. A királyi kapun csak a püspök és az áldozópap léphetett be. Ezen bejárat felett hagyományosan az utolsó vacsora ábrázolása kapott helyett, Egerben sincs ez másképp. Az igehirdetés az ikonosztázon kívülről történt, a férfiak állva hallgatták a templom középső részén.

19664347 389ca968dbd571479bbbc15a40ab554a l
Fotó: Indafotó/magocilla

Az idősek és betegek helyet foglalhattak a szertartás alatt, míg a nők a magas támlás padsorok mögött kellett, hogy tartózkodjanak. Az egri ikonosztáz hihetetlenül értékes, gazdag díszítésével valósággal letaglózza a látogatókat. A templom melletti kis házban Vitkovics Mihály egri születésű költő emlékszobája tekinthető meg.

Magyarország legöregebb templomai

A templomokra rendszerint vallásos célzattal létrehozott építményekként nézünk. Természetesen elsősorban azok is, ám érdemes őket úgy is szemlélni, mint történelmi, építészettörténeti jelentőségű, a régi keresztény kultúrát őrző épületeket. Mutatjuk az ország legidősebb templomait.

Képeken Magyarország legöregebb templomai - A honfoglalás idején épült a tarnaszentmáriai

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Borítókép forrása: Wikipédia/Thaler Tamás. Ajánlókép forrása: Indafotó/lászló lovag. Képek forrása: Indafotó/lászló lovag, Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ, Indafotó/magocilla.)

Ezt is szeretjük