Az Egyesült Államokból át lehet sétálni Oroszországba - A Diomede-szigetek nem csak emiatt érdekes

A legtöbben a Mercator-vetület szerint ismerik a Földünk látványát, amin lényegében úgy néz ki a bolygó, mintha két részre lenne szakítva: az amerikai kontinensre, a másik oldalon pedig láthatjuk Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát.

Ha viszont megnézünk egy földgömböt, egészen más képet kapunk: így már Oroszország és az Egyesült Államok sem tűnnek úgy, mintha a világ két távoli pontján lennének, hiszen a Bering-szorosnál egészen közel vannak egymáshoz - olyannyira, hogy akár át lehetne sétálni egyik országból a másikba.

A világ egyik legkülönlegesebb helye a Diomede-szigetek

Bár az ázsiai szárazföld legkeletibb pontja, a Gyezsnyov-fok és az amerikai kontinens legnyugatibb része, a Prince of Wales-fok között is csupáncsak 82 kilométer van, ennél közelebbi találkozása is van a két országnak. A Bering-szoros választja el egymástól Oroszországot és az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszkát, a közepén pedig két kicsi sziget található, amelyeket Diomede-szigeteknek hívnak. A keleti, Nagy-Diomede Oroszországhoz, míg a Kis-Diomede Amerikához tartozik, a szigetek között pedig mindössze 3,8 kilométer van, így amikor befagy a tenger, akár gyalog is át lehet sétálni.

A két kis sziget azonban nem csak emiatt érdekes. Bár olyan közel vannak egymáshoz, hogy egyik helyről akár át lehet látni a másik szigetre, mégis teljesen más időszámításban élnek, hiszen a keleti oldalon egy nappal mindig előrébb járnak. Ennek oka, hogy pont a Diomede-szigetek között húzták meg a nemzetközi dátumválasztó vonalat, így Oroszország és az Egyesült Államok ezen területeit nem csak a nemzeti hovatartozás választja el egymástól.

A szigetek korai lakói a bennszülött eszkimók és jupikiták voltak, akiknek szoros kapcsolatuk volt az inuit törzsekkel is. Az itt élők rozmárokat, fókákat és bálnákat fogtak, és kereskedelmet folytattak a két kontinens között. Hajóval gyakran látogatták egymást, amikor pedig befagyott a szoros, gyalog mentek át egyik szigetről a másikra. Az európai felfedezők közül először Szemjon Ivanovics Gyezsnyov látta meg 1648-ban, nevét pedig Vitus Bering expedíciója után kapta, aki 1728-ban Szent Dioméd napján látogatta meg a szigeteket. Az Egyesült Államok 1867-ben vásárolta meg Alaszkát Oroszországtól, ekkor határozták meg a szigetek sorsát és hovatartozását is.

A II. világháború alatt a Nagy-Diomede sziget szovjet katonai bázis volt, és nagyon szigorúan ellenőrizték azt, hogy ki léphet be ide, sőt azt is letartóztatták, aki már a vízen túl közel jutott a szigethez. Ekkor a határszakaszt Jégfüggönynek is nevezték. A hidegháború idején a szovjet oldalon élőket a szárazföldre telepítették, és a nagyobb sziget azóta is lakatlan, csak egy orosz meteorológiai állomás és határvédelem található itt.

Ilyen az élet a Diomede-szigeten

Az amerikai oldalon ma is élnek emberek, a Diomede nevű településnek a 2010-es népszámlálás szerint 115 lakosa van, ők főként a bennszülöttek leszármazottjai, akik leginkább tengeri halászatból tartják el magukat. A szigeten nem könnyű az élet, hiszen elég zord körülmények jellemzik, az emberek kis kunyhói a sziklás domboldalra épültek. Télen rendkívül hideg van, de a melegebb hónapokban is jellemzőek a ködös napok. Az itt élők  halakat és rákot gyűjtenek be, beluga bálnákra, rozmárokra, fókákra és jegesmedvékre vadásznak. Az állatok szinte minden részét felhasználják élelmiszernek, ruházatnak, a csontokat pedig a csónakok erősítésére alkalmazzák. A zord körülmények miatt nem tudtak repteret kialakítani itt, ezért a postai szállítmányok helikopterrel érkeznek, más jellegű ellátásról pedig az uszályhajók gondoskodnak. Alkoholos italt tilos bevinni és fogyasztani a kis településen. 

A szigeten élőknek több problémával is szembe kell nézniük, az egyik ilyen a megfelelő ivóvízellátás, hiszen megbízhatatlan forrásból érkezik a víz, így a helyiek gyakran rákényszerülnek, hogy havat olvasszanak, hogy aztán megigyák. A szemétszállítás is komoly gondot okoz, hiszen nagyon messze vannak a szárazföldtől, így a legtöbb hulladékot elégetik, de már tervben van egy hivatalos szemétégető megépítése.

A másik komoly problémát a klímaváltozás okozza. Régen a vastagra fagyott jég kifutópályaként is szolgált télen a repülőknek, valamint a befagyott tengeren sokkal könnyebb volt a vadászat és halászat, ez azonban egyre nehezebbé válik az olvadás miatt. A jég emellett megvédte a közösséget a heves téli viharok által keltett hatalmas hullámoktól is, mára azonban egyre súlyosabb természeti erőkkel kell szembenézniük a helyieknek.

Ilyen az élet Grönland legnagyobb városában, Nuukban

Talán nem is gondolnánk, de Grönlandon éttermek, bevásárlóközpont és diszkó is van.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Profimedia)

• oroszország
• amerikai egyesült államok
• föld
• sziget
• érdekességek a világból
• Utazás