Leírhatatlan luxusban élt Ceaușescu, miközben népe nyomorgott: diktátorok híres palotáit mutatjuk
A véreskezű diktátorok fényűző villákban tengették mindennapjaikat.
A 20. század véreskezű diktátorainak uralkodásuk idején nem kellett a nép haragjától tartaniuk: hiába nyomorgott a nemzet, a vezetők káprázatos luxuskörülményeit gyakran nem is övezte diszkréció.
Nem kellett a népszerűséget hajkurászniuk, a rettegés és a kilátástalanság elejét vette minden lázadásnak.
Diktátorok palotái
Több országban fényűző villák, káprázatos birtokok, hatalmas rezidenciák árulkodnak az utókor számára a múlt század félelmet keltő diktátorainak életéről.
Nicolae Ceaușescu palotája
Nicolae Ceaușescu a Román Kommunista Párt vezetőjeként majdnem 25 éven át uralkodott országa fölött, és bár a nép nyomorgott, a „Kárpátok géniusza” káprázatos luxusban tengette mindennapjait. A Palatul Primăverii, vagyis a Tavasz palota fényűzése nyílt titok volt.
Az óriási, nyolcvan helyiségből álló palotában a luxuslakosztályok mellett moziterem, úszómedence, borospince, télikert is helyet kapott, és egy bunker is elérhető volt a birtokon. Az aranyozott berendezések, az értékes műtárgyak mind-mind a luxust szolgálták, mely csakugyan kétségtelen volt.
Tito magánszigete
Josip Broz Tito jugoszláv miniszterelnök magánbirtoka egy gyönyörű horvátországi szigeten volt megtalálható. Miközben a szovjetbarátnak ítélt politikai ellenségei a Goli otok nevezetű börtönszigeten raboskodtak, ő maga a Nagy Brijunin pihent, sokszor világhírű sztárok társaságában, az elnöki Cadillacen furikázva. A pazarlás, a luxus hajszolása a mindennapok részévé vált a diktátor életében.
Franco nyári rezidenciája
Francisco Franco, azaz Franco tábornok ugyancsak pazar körülmények között élte mindennapjait. A Pazo de Meirás gyönyörű, kastélyokra emlékeztető épülete a diktátor és családja nyári rezidenciájaként működött. A diktátor halála után először úgy tűnt, leszármazottai örökölhetik, de jogi viták tárgya lett a tulajdonjog, mígnem kulturális örökségként jegyezték be.
Sztálin dácsája Szocsiban
Sztálin a Fekete-tenger partján található Szocsi városában épült dácsájába járt előszeretettel pihenni. A nyaralóhely egy dimbes-dombos vidéken volt elrejtve, és hogy még nehezebben lehessen észrevenni, az egész épületet zöldre festették.
A szigorúan őrzött építményhez medence, mozi és játékterem is tartozott, akár hónapokat is tölthetett itt a diktátor. Szintén jelentős helyszín volt az életében az ugyancsak zöld színű kuncevói dácsája, amelyhez élete utolsó húsz éve kötődik - moszkvai otthonában érte a halál is.
Íme, Sztálin szülővárosa
Grúzia kisvárosa, Gori Sztálin szülőhelyeként vált közismertté.
Ebben a grúz városkában született Sztálin: a véreskezű diktátor szülőházát is megőrizték
Grúzia kisvárosa, Gori Sztálin szülőhelyeként vált közismertté.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)