Tudod, mi állt a budapesti vidámpark helyén a 19. században? Így nézett ki a Vurstli és az Ős-Budavár

A Budapesti Vidámpark 1950 májusától 2013 szeptemberéig működött, a helyszín számos generáció számára az önfeledt szórakozás lehetőségét jelentette. Területe viszont előtte sem az ürességtől tátongott, sőt a kikapcsolódás már a 19. században is szorosan összekapcsolódott vele.

A Városliget, mely régen az Ökördűlő nevet viselte, egy erdőfoltos, dombos terület volt elmocsarasodott tóval, melynek rendbetételét először Mária Terézia rendelte el, ám igazán az 1800-as évek elején vált a fővárosiak kiruccanásainak kedvelt helyszínévé, ahol a polgárok piknikezhettek, de ünnepélyeknek, búcsúknak is helyet adott.

Vurstli, a szegények szórakoztatóparkja

Az Ökördűlő egyre jobban telt meg élettel, az eseményekre eleinte mutatványosok, italmérők, lacikonyhák, majd céllövöldések, bohócok, bűvészek is jöttek, lóhajtású körhinta épült, nyári vendéglő nyílt, 1828-ban pedig átadták az első csúszdát. Bódék, sátrak nyíltak. A város pedig egyre nőtt, közeledett a liget területe felé, így a megközelítés is könnyebbé vált. 1832-től omnibusszal is elérhetővé vált.

A Vurstli kezdődátumát nehéz meghatározni, többnyire ahhoz az időponthoz kötik, amikor egy bizonyos Wexlehner Sebestyén letelepedési engedély birtokában állandó mutatványosbódét építhetett 1838-ban. Ezután a szórakoztatóegységek egyre bővültek: idővel fix körhinták, céllövöldék, kocsmák, lóhajtású óriáskerék is az emberek rendelkezésére állt, különböző jobb és bizarrabb cirkuszi látványosságokkal együtt.

A virsli szóra utaló nevű Vurstli alapvetően a szegényebb rétegek szórakozási igényeit elégítette ki a mutatványosokkal, az olcsó játékokkal és a vendéglők egyszerű kínálatával, míg a jómódú rétegek inkább piknikezni, sétálni, csónakázni, korcsolyázni jártak a környékre.

A liget nagyjából a század második felére lett parkosított, sétányokkal teli övezet, majd a millenniumi építkezések miatt a bódésok a mai Széchényi gyógyfürdő helyére szorultak, helyükön csak 1909-től kezdett megépülni a fürdőhely.

Az Ős-Budavára török kort idéző hangulata

A millenniumra készülődő fővárosban kiemelt figyelmet kapott a Városliget, az Ezredéves Kiállítás keretében építették meg az Ős-Budavára nevet viselő hatalmas szórakoztatóparkot a Hermina út és az Állatkert közötti területen. Az építmény a török kori Budai vár hangulatát teremtette meg. A tervek alapjául a korabeli jegyzetek és vázlatok szolgáltak.

Az Ős-Budavára területén a középkort idéző utcák, házak mellett a hangulathoz illő öltözetű táncosok, mutatványosok, de a török bazár, a mecset, a minaret, sőt a pasa háreme is megtalálható volt. 

A millenniumi ünnepségek idején népszerű létesítmény a következő években szinte teljesen csődbe ment, csak Friedmann Adolf vezetésével virágzott ismét, aki több újdonságot, olcsóbb jegyeket vezetett be, kevesebb épületet fenntartva. Az akkori állatkert bukásával viszont a várpark is bezárt, amely az új Fővárosi Állatkertben már nem kapott helyet.

Bár kővárat imitált, fából és gipszből épült meg, részben ez lett a veszte is: a Pappundeklipolisznak is nevezett Ős-Budavára 1896-tól 1910-ig működött. A rövid időre, gyenge minőségű alapanyagokból tervezett építményt tűzveszélyesnek ítélték meg, és lebontották. A területét az új állatkert és a gyógyfürdőépítés miatt kiszorult mutatványosok kapták meg. 

A mutatványostelepre szorultak vissza a Vurstli egykori szórakoztatói, vendéglősei is, akinek pedig nem jutott hely, a Népligetbe költözhetett csak. Egy-egy alkalom még fellendítette az üzletet, ám egyre kisebb népszerűségnek örvendett az állatkert melletti utca.

Amerikai Park, a vidámpark elődje

A vidámpark közvetlen elődje a Friedmann Adolf által megnyitott Amerikai Park volt, melynek bérleti jogát egy német üzletember, Kurt Meinhardt vásárolta meg, a Vurstlival párhuzamosan működött, ám inkább a jómódú, középosztálybeli polgárokat célozta meg. Itt nyílt meg többek között a Barlangvasút elődje, a Sárkányvasút, de az Elvarázsolt Kastély, egy ródlipálya, óriáskerék, kisvasút, dodzsem és hullámvasút is működött.

1913-tól szedtek belépőt a területre, így a szegény réteg ezt már nem látogatta. 1945 után állami kézbe került, végül 1950-től már Vidám Park néven futott, amelyhez a háborúban megsérült játékokat és bódékat is felújították, hogy aztán a ’80-as évekig virágzó népszórakoztató centrummá válhasson.

A Vidámpark 2013 szeptemberében zárta be kapuit végleg, a terület az állatkerté lett, egyes játékait műemlékként megőrizték, többjüket sajnos elkótyavetyélték. 2014-ben még a megnyitott Holnemvolt Parkban elérhető volt néhány játék, ám a legtöbbjüket 2016-ban teljesen elbontották, helyén épült meg a Holnemvolt Vár, és ide tervezték a Pannon Parkot, mely azonban a tervek ellenére még nem készült el.

Európai szinten díjazott, gyönyörű helyeink

Budapest csodálatos helyszínei mellett sokan nap mint nap elmennek: ismerd meg az épületeinket, amelyek Európa Nostra-díjban részesültek!

(Borító- és ajánlókép:  Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei,  Képek: Fortepan, Wikipédia/Livvyfan.)

• budapest
• budapest látnivalói
• régi fotók
• fortepan
• vidámpark
• szórakozás
• Utazás