Piramist rejt a hegy belseje tőlünk pár száz kilométerre?
2005 óta vizsgálják a boszniai Visoko városát körülölelő hegyeket: állítólag piramist rejtenek.
Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól csupán félórás autóútra fekszik Visoko városa, amely mellett 2005 óta rendkívüli régészeti ásatásokat folytatnak. Állítólag itt fekszenek Európa legrégebbi és egyben legnagyobb piramisai: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet piramisa, valamint a Föld temploma.
Az évszázad legnagyobb régészeti felfedezése lenne, ha bebizonyosodna, valóban piramis rejlik a hegyekben.
Túl szimmetrikus hegyek
Semir Osmanagić amatőr régész 2005 áprilisában fedezte fel, hogy Visoko városa meglepően szimmetrikus hegyekkel van körbevéve. Persze a dolog nem magától jutott eszébe, a helyi múzeum igazgatójától kapta az ötletet, hogy vizsgálja meg a sajátos jelenséget.
Osmanagić, aki egyébként korábban már a maja és az atlantiszi civilizáció között is kapcsolatot fedezett fel, rögtön lecsapott a kínálkozó lehetőségre, és elterjesztette, hogy a hegy nem természetes képződmény, hanem emberek által létrehozott építmény, méghozzá nem is akármilyen: Európa első piramisa.
Bizonyítékképpen egy vitatható hőtérképet mutatott fel, mely alapján kilenc piramist különböztetett meg, melyeket - szerinte - alagútrendszer köt össze.
A Nap piramisa
Az eddig feltárt leletek szerint a Nap piramisa - a Kheopsz-piramishoz hasonlóan - az északi Sarkcsillagra néz, bár ez sokak szerint csupán a véletlen műve. A piramis bejáratánál talált kőtömbök állítólag az építmény burkolására szolgáltak, már az ókori Egyiptomban is használtak hasonlókat. Osmanagić szerint azonban nem ez az egyetlen hasonlóság, a kövek mérete és megmunkálása, sőt, még a mészhabarcs kötőanyag is ugyanolyan, mint az egyiptomi.
Ez utóbbi azonban téves feltételezés, az egyiptomi piramisok építésénél egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán használtak kötőanyagot, és az is többnyire agyag- illetve gipszhabarcs volt.
Az alagútrendszer, amit Osmanagić a hőtérkép alapján talált meg, valójában egyetlen, a piramistól több kilométerre húzódó folyosó. Bár a férfi állítja, hogy a székely-magyar rovásírás jeleire bukkantak itt, íráskutatók szerint azt sem tudni egyelőre, hogy a köveken látható jelek szó- vagy szótagjelek-e. Ez újabb kétkedésre ad okot a piramisok hitelességét illetően.
Még több érdekes cikk rejtélyes helyekről:
- Város bukkant elő a tó mélyéről »
- Máig eltitkolják, ki építtette a világvége köveket »
- Elképesztő dolgot építenek fel a hegy gyomrában »
- Egy másik bolygóról jöttek a falu lakói: a tudósok is tanácstalanok »
Kitaláció?
A régészeti feltárást a szakma viccnek tartja, egyáltalán nem ismerik el. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ásatás anélkül hatolt a legalsó rétegekbe, hogy a felette lévőket megvizsgálta volna. Tulajdonképpen célirányosan csak azokat a rétegeket vizsgálták, melyeket látszólag emberi kéz alkotott. Másrészt Osmanagić olyan kijelentéseket tett a feltárás kapcsán, melyek hamisnak bizonyultak. Többek között neves régészekről állította, hogy neki dolgoznak, még az aláírásukat is hamisította, de kiderült, hogy ezek az emberek nem állnak az alkalmazásában.
Azokról a leletekről, melyeket Osmanagić őskori építőanyagnak nevezett meg, a boszniai Zenicai Egyetemen kiderítették, hogy azért annyira szilárdak és masszívak, mert természetes üledékes kőzet alkotja őket. Kizárt, hogy a piramist úgy építették volna meg, hogy a rétegződése azonos legyen más hegyek felépítésével.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A szakma a hőkamerával készült felvételek bizonyító erejét is kétségbe vonja, mivel bármelyik másik dombról vagy hegyről készült felvétel hasonló jellegzetességeket mutatna. Ráadásul az sem segít mindezen, hogy Osmanagić Harry Oldfield aurafotóst kérte fel a képek elkészítésére, aki digitálisan, utólag színezi ki a fotókat.
Egyszóval minden jel arra mutat, hogy Osmanagić feltételezése helytelen, és valójában csak egy nagyon szabályos, de a természetnek köszönhető hegyről van szó. Annyi azonban bizonyos, hogy az ásatásoknak - melyeket még mindig nem hagytak abba - és a feltételezéseknek köszönhetően egyre több turista látogat a környékre.
Fotók: frankavv.wordpress.com; commons.wikimedia.org, Visocica.
OLVASD EL EZT IS!
- skócia
- nagy-britannia
Nézd meg a cigánykirálynő palotáját: különös története van
- olaszország
- temető
Kísértetváros rejtőzik Róma alatt: nézd meg a képeket!
- london
- nagy-britannia