170 ezer betonbunkert építtetett az albán diktátor: így néznek ki ma Enver Hoxha őrült építményei
Az országban mindenfelé megtalálható, sötét múltú, jellegzetes építmények mára a turisták kedvelt célpontjai.

albánia bunker1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A beton és a vas sokáig megőrzi a letűnt korok emlékét, legyenek azok pozitívak, vagy épp ellenkezőleg, rémségesek. Albánia lakói az utcákon, partokon, erdőkben, sőt a szőlőültetvényekben és a temetőkben járva-kelve nap mint nap szembesülnek saját történelmük lenyomataival, az országot irányító paranoiás diktátor, Enver Hoxha megszállott építkezésének mementóival.

Az Albániát elszigetelő politikus külső támadástól tartva több mint 170 ezer bunkert építtetett, amelyek készülésük idején felemésztették az állam erőforrásait, napjainkban pedig túlzottan sokba kerülne az elbontásuk, így vagy pusztulni hagyják, vagy a legkülönbözőbb módokon próbálják hasznosítani őket.

Paranoia és megalománia

Az Albániát több mint négy évtizeden át irányító sztálinista diktátor, Enver Hoxha (Hodzsa) már harminchat éve halott, de gombákhoz hasonlatos, komor hangulatot árasztó építményei még mindig országszerte uralják a tájat. Óvatos becslések szerint is minimum 170 ezer van belőlük, bár egyesek 700 ezres számról beszélnek, és azt rebesgetik, hogy eredeti költségük darabonként egy két hálószobás lakás árával volt összemérhető.

A bunkerépítési program, ami a bunkerizáció (bunkerizimi) néven futott, 1967-től egészen Hoxha 1985-ös haláláig tartott. A második világháború során partizánként harcoló vezér saját élményei hatására formálta meg uralmának legfőbb elvét, azaz azt, hogy mindig készen kell állniuk egy esetleges támadásra. Ezt plántálta a népbe, fenntartva bennük a félelmet.

Irányítása alatt az országban óriási volt a hadikészültség, a gyermekeket is felkészítették rá, hogy mi a teendő invázió esetén, melyik bunkert kell felkeresniük. A sztálinizmushoz mindvégig hű diktátor sorra szakította meg az ország diplomáciai kapcsolatait, Hruscsov reformjai miatt revizionista árulóként tekintett a Szovjetunióra is, a szomszédos Görögországgal pedig hivatalosan nem kötött békét a második világháborút követően. Mao Ce-tung politikájával addig szimpatizált, amíg az vendégül nem látta az amerikai elnök Richard Nixont 1972-ben.

A Josip Broz Tito vezette Jugoszláviától is tartott, úgy gondolta, hogy a politikus eltökélt célja az ország elfoglalása. Azt hangoztatta, hogy amennyiben Albánia kicsit is visszavenne az éberségéből, az ellenségei kígyók módjára azonnal lecsapnának rá.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bunkerek a készültség kulcsfontosságú elemei voltak, ám Hoxha idejében sosem használták őket eredeti rendeltetésüknek megfelelően. Néhány közülük szerephez jutott az 1997-es polgárháború, valamint az 1998-99-ben zajló koszovói háború során.

Betongombák mindenfelé

A bunkereket betonból, acélból és vasból építették, a földből kiemelkedő, kupolás fajtájuk két méretben készült, a legkisebb két ember befogadására volt alkalmas, és általában hármasával húzták fel, a másik jóval nagyobb, 8 méter átmérőjű. Ezeken kívül hosszú, föld alatti járatrendszereket is kialakítottak stratégiai célokra, a legnagyobb titoktartás mellett.

A munkálatok valósággal megroppantották Albánia egyébként sem erős lábakon álló gazdaságát. Tovább mélyítették a lakhatási szegénységet, és fontos infrastrukturális fejlesztésektől vonták el a forrásokat. Ráadásul folyamatosan a rájuk leselkedő veszélyre emlékeztették az embereket.

Hoxha halála után a bunkerizációs programot leállították, néhány építményt, főleg a városban lévőket leromboltak, de a legtöbbet meghagyták. A bunkereket a legkülönfélébb funkciókkal ruházták fel, raktárakat, állatmenhelyet, kávézókat, bárokat, kiállítótereket, rendhagyó turistaszállásokat alakítottak ki bennük. Bármennyire is tragikus a történetük, egyértelműen keresett turistaattrakcióknak számítanak. Ugyanakkor a pusztulófélben lévő, elhagyatott bunkerek valóságos veszélyt jelentenek, 2004-ben például az egyik ilyen létesítményben, az ország fővárosától, Tiranától mintegy 40 kilométerre jelentős vegyifegyver-készletre bukkantak, több tonnányi mustárgázzal.

A jellegzetes formájú, sötét múltú objektumok mára a szuvenírek kedvelt motívumaivá, egyben Albánia szimbólumaivá váltak.

Háborús bunkert rejt a budapesti domb

A csepeli Tamariska-domb a természeti csodák alatt egy háborús óvóhelyként funkcionáló bunkert, pontosabban egy hosszú folyosórendszert rejt.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük