A különös bunker, amiben a világ növényeinek magjait őrzik: egy világégés után innen indulna újra az élet
A távoli Spitzbergákon, a hegy gyomrában lévő létesítmény valódi kincseket őriz.

GettyImages-601043636
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Olyan, akár egy sci-fi-film borzongató helyszíne, mégis a növények Noé bárkájaként szokták emlegetni a Spitzbergák fagyos birodalmában található Nemzetközi Magbunkert. Bár olykor a találó világvégebunker elnevezést is alkalmazzák rá.

A létesítmény célja világos, mégis különös belegondolni: globális katasztrófák, atomháborúk, földrengések, az egész emberiséget sújtó, pusztító járványok esetére tárolja a világ élelmiszernövényeinek magvait. A feladata tehát rendkívül fontos, egy világégést követő élelmiszerkrízis során táplálékot biztosíthat a földön élők számára.

A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker

A Spitzbergákon, félúton Norvégia szárazföldi része és az Északi-sark között, közelebbről Longyearbyen városában a hegy mélyébe vájt bunkerben körülbelül egymillió növény magjait tárolják. Ezek a magok a világ számos pontján - így Magyarországon is - megtalálható génbankokban őrzött példányok másolatai, biztonsági tartalékai. 

Egy mindennek ellenálló, globális magtároló ötlete már az 1980-as években felmerült, 1984-ben a Nordic Gene Bank a Longyearbyen melletti elhagyatott szénbányában létrehozott egy raktárat a tartalék vetőmagok tárolására, de itt nem voltak optimálisak a körülmények a nemzetközi léptékű intézmény befogadásához, így új helyszínt kellett keresni. Az új, globális jelentőségű bunker alapkőletétele 2006-ban történt, az épületet Peter W. Söderman építész tervezte. Az intézményt hivatalosan 2008. február 26-án nyitották meg.

GettyImages-1263778140
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Ideális helyszín a hegy mélyén

A Spitzbergák ideális helyszín egy magbank számára, mivel viszonylag nyugodt, távol van a világ zajától, alacsony a páratartalom és a permafroszt miatt a hegy belsejében hűvös, mínusz 3-5 Celsius fokos állandó hőmérséklet van, és ez még akkor is így maradna, ha a hűtőberendezés tönkremenne. Ám a magok öregedésének késleltetéséhez a speciális csomagoláson túl még ennél is hidegebbre van szükség, a raktárban a hőmérséklet mínusz 18 Celsius fok.

A bunker lelke, a magtároló egy több mint 100 méter hosszú alagúton és számos ajtón keresztül közelíthető meg, de csak akkor nyitják ki, amikor új mintákat helyeznek el benne. Három teremből áll, összesen körülbelül 4,5 millió fajta növény magjának befogadására és hosszú távú tárolására képes. Mivel minden fajtából átlagban 500 magot őriznek, így összesen mintegy 2 milliárd mag lelhet otthonra a három teremben.

Jelenleg valamivel több mint 1 millió mintát juttattak el a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerbe. Még Észak-Korea is elküldte a maga mintáit, amik különleges látványt nyújtanak a polcokon, hiszen egyedi fadobozokban érkeztek.

A termeket a lehető legbiztonságosabban alakították ki, hogy egy világkatasztrófa esetén megmentsék az emberek számára nélkülözhetetlen vetőmagokat. Ugyanakkor már bebizonyosodott, hogy az épület állandó megfigyelést igényel, mivel a globális felmelegedés miatt bekövetkező olvadások a bunkert is érintik, 2017-ben például beszivárgott az alagútba a víz. Bár a magokat szerencsére nem érte el, ezt követően a norvég kormány jelentős biztonsági fejlesztéseket hajtott végre.

A cikk az ajánló után folytatódik

Szent kukorica magjait is őrzik

Rizs-, búza- és árpafélék vetőmagjaiból őriznek a legtöbbet, de a cirok, a kukorica, a burgonya és a szójabab is jól reprezentált. Biológiai sokszínűségre törekednek, 2020-ban hagyományos cseroki növények magjai is bekerültek, például a törzs szentnek tartott kukoricája, melynek termését főként a szertartásaik során fogyasztják. A géntechnológiával módosított vetőmagok tárolását jelenleg tiltja a szabályzat. Érdekes a hallucinogén hatással bíró növények helyzete: a kannabisz vagy a mák például azért kaptak helyet, mert nem csak a tudatmódosítókként használják őket. 

A Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerben a világszerte megtalálható génbankok tulajdonképpen letétbe helyezik a mintáikat, ezeket pedig szükség esetén kikérhetik. Az országok a szerződés aláírását követően speciális tasakokban küldik el a mintáikat, amelyeket a reptéren átvilágítanak ugyan, de nem bontanak fel, ehhez csak az azt küldő országoknak van joga. A magbunkerhez 2015-ben futott be az első igénylés, amellyel az aleppói magbank állományát kívánták pótolni, ugyanis a létesítmény a szíriai polgárháború miatt működésképtelenné vált.

Egyre csökken a biológiai sokféleség

A szakértők elmondták, hogy azért fontos a lehető legtöbbféle növény magjának összegyűjtése, mert egyelőre megjósolhatatlan, hogy amikor szükség lesz rájuk, milyen állapotok uralkodnak majd a földön. Nem lehet tudni, hogy mely növények tudnak majd alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Ráadásul napjainkban az a jellemző tendencia, hogy a biológiai sokféleség egyre csökken, az egyes növényfajok (és az állatfajok is) riasztó gyorsasággal tűnnek el, nem kis mértékben az emberi tevékenység következményeként. Tehát bizonyos magokat, és így a növényeket is, valószínűleg még az utolsó pillanatban sikerül megmenteni a következő generációk számára.

Klímadepresszió: a fiatal generációk nyomasztó élménye

A klímaváltozás már eddig is hatalmas károkat okozott a földön, de nemrég felütötte a fejét egy új probléma, ami ehhez kapcsolódik: a klímadepresszió.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Frode Ramone/Wikipédia)

Ezt is szeretjük