Milyenek voltak a balatoni nyarak a Kádár-korszakban? Palma matracon napozott mindenki

A Balaton már régóta különleges helyet foglal el az emberek szívében, a Kádár-korszakban gyakorlatilag egyet jelentett a nyaralással.

Ki-ki a lehetőségeihez mérten alakította a vakációját, az újonnan épülő, különböző színvonalú hotelek mellett szélesebb közönséget szolgáltak ki a vállalati üdülők, és valóságos paradicsomot jelentettek a kempingek, ahová egy kisebb háztartásnyi kellékkel megpakolva érkeztek a családok. 

Balatoni nyarak a Kádár-korszakban

Külföldi utazások híján a magyar nyaralóknak valóban a Balaton volt a Riviéra, és a rendszer hibáit elkendőzni vágyó vezetésnek kapóra jött a „magyar tenger” kínálta üdültetési lehetőség. A SZOT-beutalók révén egyre többen jutottak el nyaralni, de a kempingezés volt a legelérhetőbb megoldás. A balatoni életérzés elengedhetetlen, mára már retróként hódító kellékei, a lángos, a bambi, a sátrazás is a Kádár-korszakban gyökereznek. Egy biztos: ezekre a vakációkra még ma is sokan életük legszebb emlékeiként tekintenek vissza. 

A tihanyi Belső-tónál készült a Palma Gumigyár reklámfotója 1969-ben. Az elnyűhetetlen, mintás, legendás matracok szélsebesen hódították meg a nyaralók szívét, ez többek között változatos felhasználásuknak volt köszönhető. A vízen ringatózáson túl jó szolgálatot tettek a parton ejtőzésben, sőt a sátras éjszakai pihenésben is.

Fotó: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

(Borító- és ajánlókép forrása: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

• kádár-korszak
• balaton
• nyár
• fotó
• Utazás