Szomorú képek az Alföld elhagyott házairól: lepusztult, és sorsára hagyták
Végignézni is szívfájdító, hogy mi történt a telepekkel.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A magyar tanya a megpróbáltatások ellenére a második világháborút követő államosításig és kuláküldözésig virágzó, szépreményű településtípusnak számított. Néhol szétszórtan álltak az önálló gazdasági egységek, más helyen tanyasorokká, tanyabokrokká sűrűsödtek. Leginkább a dél-alföldi régióban volt ez jellemző, ahol máig megtalálhatók a múlt nyomai. A látvány ugyanakkor szívszorító: az építmények omladoznak, lakatlanok. De mi lesz a jövőjük?
A Viharsarok végeláthatatlan műútjai mentén elhagyatott épületek, omladozó falak árulkodnak a környék régi képéről és funkciójáról. Ezek közül a legtöbb mára teljesen lakatlan, csak elvétve mutatja egy-egy buszmegállótábla, hogy a közelmúltban volt, vagy ritkább esetben még ma is van néhol élet.
Fotó: Facebook/Alföldi tanyavilág
A nagyobb települések között, így például Békéscsaba, Gyula és Elek környékén fekvő telepek a történelem folyamán sokat szenvedtek, ám a végzetes csapást a téeszesítés jelentette számukra. Az önálló gazdasággal bíró kulákok terhei egyre nőttek, üldözötté váltak, a vidék pedig régi fényét vesztve hanyatlani kezdett.
Fotó: Facebook/Alföldi tanyavilág
A házak lassan az enyészeté lesznek, a természet pedig az uralmába keríti a telkeket. Nem ritka, hogy az udvarokon használati tárgyak, ruhaneműk, szerszámok hevernek szanaszét. A feledésbe merülő környék pusztulása igazán szívszorító látványt jelent.
Fotó: Facebook/Alföldi tanyavilág
Az összedőlt épületek melankóliája mára a híres magyar regény és film, a Sátántangó kényelmetlen képeit idézi. A belenyugvás pedig nem csupán a filmvásznon elevenedik meg, a Viharsarok mellett országszerte több magyar vidék is elnéptelenedett: a tanyasi létforma népszerűtlenné vált, a város pedig egyedüli megélhetési lehetőséget biztosítva beszippantotta a lakosságot.
Fotó: Facebook/Alföldi tanyavilág
A dél-alföldi tájon a kátyús, rozoga utak mentén nem csak omladozó parasztházak sírják vissza a régmúlt fényét. Az egykor grófi család tulajdonában álló, mára közigazgatásilag Békéscsabához tartozó Pósteleken található Széchenyi-Wenckheim-kastély falai mára szintén szomorúan roskadoznak, a természet pedig lassan az úri telket is birtokba veszi.
Fotó: OrszágAlbum/bellis
Az alföldi tanyák fennmaradásának legfőbb esélye a turizmusban rejlik, amelynek feltétele azonban a kellő befektetés mellett a megfelelő közművesítés, a jó infrastruktúra, valamint a meggyőző marketing. Az ökofalvak népszerűsége szerencsére nő, és sokan az önellátó tevékenységet is a jövő nagy reményének említik, amihez a magyar puszta tökéletes feltételeket biztosít.
Fotó: Wikipédia
A képek forrásai: Facebook/Alföldi tanyavilág, OrszágAlbum/bellis, Wikipédia/Monika Wiedemann.
A Dunántúlt sem kímélte a pusztulás
Ezt a bájos bakonyi falut is elhagyták lakói. Kápolnája zarándokhellyé változott. Nézd meg a képeket!
Képeken az elfeledett magyar falu - Egy lélek sem lakik itt, de több ház érintetlen
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- falu
- falusi turizmus
Itt a legolcsóbb az élet Magyarországon: nézd meg az egyik első ökofalut
- magyarország
- falu
Eltűnt a térképről a magyar falu - Nem ez az egyetlen
- magyarország
- zemplén
Meglepő, de ez a 6 legkisebb magyar város - Te tudtad ezt?
