A tengerbe süllyedt sziget

A baljós, dühödt morajlás, mely Krakatau, a lenyűgözően szép indonéziai sziget irányából jött, 1883 májusában kezdődött. Néhány hónap múlva a morajlás erősödött. Az arra haladó hajók azt jelentették: olyan erős robbanásokat hallottak, hogy egyeseknek megrepedt a dobhártyája. A víz hátán lebegő habkő nagy tömegben lepte el a Szunda-szorost is, a Jáva és Szumátra szigete között húzódó forgalmas hajóútvonalat.

Az égboltot sűrű hamufelhő borította el, és napokra elhomályosította az eget. A tűzhányó kitörésekor szétlövellő forró sár és hamu elárasztotta a hajók fedélzetét, úgy kellett lelapátolni a vaksötétben, a fojtó, kénszagú levegőben. A tenger vizéből különös, teknőszerű hullámok emelkedtek ki, és szökőárként nekicsapódtak Jáva és Szumátra partjainak. Az óriási hullámok lökésszerűen nyomultak be a part menti településekre. A Krakatau végzetes kitörése idején kevesen tudták, hogy a környék idővel a katasztrófaturisták egyik legkeresettebb célpontja lesz.

Minden idők legsúlyosabb katasztrófája

1883. augusztus 27-én délelőtt 10 óra után a Krakataut minden idők egyik legerőteljesebb vulkánkitörése hasította ketté. Robaját még 3500 kilométerrel távolabb, Ausztráliában is hallani lehetett. A sziget beroskadt és szétvált. Mintegy 20 milliárd köbméternyi vulkáni anyag került ekkor a levegőbe. A porfelhő 80 kilométer magasra szállt fel, és még évekig a Föld légkörében kavargott. Az egész világon hűvösebbé váltak a nyarak, bámulatos látványt nyújtottak a naplementék, emellett gyöngyházfényű felhők jelentek meg az égen.

Krakatau gyermeke

A Krakatau helyén egy új tűzhányó emelkedett ki. Amikor annak idején a vulkán kitört, a sziget összeomlott, és a tengerbe roskadt, helyén pedig egy 6,4 kilométer széles, víz alatti vulkáni kráter keletkezett. 1927-ben újabb vulkáni tevékenység kezdődött a tengerfenéken: a víz alatti kráterből füstfelhő gomolygott fölfelé egy új sziget születésének előhírnökeként. Aztán 1930-ban kibukkant a tenger felszíne fölött Anak Krakatau - Krakatau gyermeke - szigete. 50 év leforgása alatt lassacskán annyi hamu és habkő gyülemlett föl rajta, hogy az újszülött vulkánsziget most már 800 méter magas.

Az Anak Krakatau többnyire csak sistereg, gőzölög, és kénes gázokat bocsát ki a tiszta trópusi levegőbe. A tudósok véleménye szerint a régi tűzhányó 1882-ben már kiadta a mérgét, és a hajdani Krakatau északi részén keletkezett Anak Krakatautól sohasem várható a korábbihoz hasonló erejű robbanás. De tűzhányóról lévén szó, semmiben sem lehetnek egészen biztosak.

Különös újjászületés

Mikor a Krakatau 1883-ban kitört, a környező szigeteket és partokat vastag rétegben borította be a pusztulást hozó, szürke vulkáni hamu. Egy tudós 1884-ben ellátogatott az eredeti sziget maradványaként fennmaradt Rakata szigetére, és ott mindössze egyetlen pókot talált.

Ám hála a bőséges trópusi esőknek, melyek évente mintegy 2500 milliméternyi csapadékkal öntözik a szigetet, Rakatán hamarosan újraéledt a növény- és állatvilág. Az elpusztult zátonyok helyére újakat épített a korall.

A pókok az ökörnyál hátán keltek át a 40 kilométerre lévő szárazföldről, a kígyók és a monitorgyíkok úszva tették meg az utat. A vízen lebegő növényzetet tutajként használva patkányok, szárazföldi tarisznyarákok, gekkók, hangyák és termeszek érkeztek. A tudósoknak így kiváló lehetőségük nyílt arra, hogy tanulmányozzák Rakata élővilágának újjászületését.

A kalandorok kedvence

Az Anak Krakatau esetében a folytonosan egymásra halmozódó friss hamu megakadályozta a természetet abban, hogy új életet hozzon létre, így az csak a sziget keleti oldalán fejlődhetett ki.

Errefelé fű, moha és vadcukornád tenyészik, a part mentén bíborvörös, gubancos szulákot látni, illetve kazuárfákat és trópusi fenyőket, melyek jó rejtekhelyül szolgálnak az itt élő denevéreknek.

A Krakatau kitörése következtében Jáva nyugati partja gyakorlatilag elnéptelenedett. A vadvilágnak az életben maradásért nem kellett versenyre kelnie az emberrel, így hamarosan gyarapodni kezdett az állatvilág is. Megtalálható itt a ritka jávai leopárd, sőt, a repülőróka - a világ legnagyobb denevére - mellett itt él a szarvascsőrű madár és a gyurgyalag, a hatalmas madarászpók, a tengeri krokodil és a lövőhal is, mely egyéni módon vadászik a gyanútlan rovarokra: vizet lövell ki rájuk akár egy méter távolságra is.

A különleges élővilág és a katasztrófaturizmus térhódítása ma a természet szerelmeseit és a furcsa helyek kalandorait egyaránt nagy számban vonzza a környékre, hogy, ha máshonnan nem is, egy hajóról megcsodálják a különös vulkánokat.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Varázslatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

• sziget
• természeti csoda
• ázsia
• katasztrófa
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás