3 titokzatos, kísérteties romépület itthon

A ködbe boruló tavak partjain vagy a tekintélyt parancsoló hegyek ormain magasodó ősi várromok nem véletlenül számítanak a világvándorok kedvelt úti céljainak. Misztikus hangulatot árasztó, ódon falaik letűnt korok titkairól mesélnek, és a táj arculatát is regénybe illővé teszik. Hasonló, évszázadokat megélt romépületekben hazánk is bővelkedik - a következő három különös varázzsal bír.

A Bakony sokat látott őre: Csesznek vára

Egy, a Bakony északi lejtőin tett kirándulás alkalmával kihagyhatatlan úti cél a Várhegy fennsíkjának félelmetes gerincén magányosan álló, 13. században épült gótikus rom, Csesznek várának maradványa. A fontos kereskedelmi utak találkozásánál 1263 körül épített és Zsigmond király uralkodása idején virágkorát élő belsőtornyos erődítmény, melyet később gótikus lovagvárrá bővítettek ki, a török időkben a magyar végvári védelmi rendszer kiemelkedő fontosságú hadászati bázisa volt.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc csapatokat ellátó központ szerepét látta el, később a több mint 700 éves várat utolsó ismert tulajdonosaik, az Esterházyak barokk várkastéllyá bővítették, majd már csak gazdasági célokra és börtönnek használtak, az ezt követő évtizedekben azonban elhagyatottan állt, és felújítás híján állapota fokozatosan romlott.

Csaknem végső pusztulását egy földrengés és egy villámcsapásból eredő tűzvész okozta. A bakonyi tájképet meghatározó festői vár maradványai azonban mindezek ellenére is impozánsak. A részben feltárt, romos falak között barangolva könnyen felismerheted az erődítmény különböző épületrészeit, a hegy peremén húzódó várfalat, zárt várudvarát, a déli oldalán kialakított félköríves tornyokat és a ciszternát.

A természetvédelmi területté nyilvánított régiót a történelmi emlékekben gazdag várrom mellett a friss levegő, a páratlanul szép, festői táj és az itt megrendezett várjátékok színes programsorozata miatt is érdemes felkeresni.

Egy fényűző kor emléke: Zádor-vár

Pécsely község északi határában, a Balaton-felvidék zöldellő lankái között, a meredek Derék-hegy 363 méter magas hegycsúcsán bújnak meg a Himfy-vár néven is ismert Zádor-vár titokzatos romjai, melyekhez a turistaúton jó egy órás séta és hegymászás során kapaszkodhatnak fel a kirándulók.

A 14. században emelt gótikus stílusú vár, melynek históriáját csupán csak részleteiben fennmaradt oklevelekből ismerheti korunk, egykor a nemesi Vezsenyi család uradalmának birtokközpontjaként büszkén magasodott a környék völgyeinek települései fölé.

Tulajdonosainak azonban egy elvesztett földbirtokpert követően el kellett hagyniuk a később a Zichy család tulajdonát képező erődítményt. A pusztulásnak indult falai miatt Pusztavár néven is ismert erődítmény kőfalai között a várfal sarkában álló vaskos kaputorony romjaiból és a hosszúkás palotaszárny maradványaiból a történelmi emlékhelyek szerelmesei könnyen maguk elé képzelhetik az egykori építőmesterek munkáját, a hatalmas épület fénykorának évtizedeit.

Az egykor fényűző birtok, mely hosszú évszázadok óta magára hagyatva, lakatlanul tornyosul az azóta fákkal és bokrokkal benőtt erdős, vadregényes terület fölé, napjainkra turisták és sátorozók kedvelt úti célja lett. Az erődítmény egykori kápolnája helyén fából épített kilátó áll, ahonnan, ha itt jársz, mindenképp tekints le, és gyönyörködj a Balaton felé nyíló csodaszép panorámában.

Életre kelt középkor: tátikai várrom

A Balatontól északnyugatra, Zalaszántótól nem messze évszázadok óta üresen állnak a 413 méter magas Tátika-hegy várának elhagyatott romjai, melyek eredeti állapotára ma már csupán csak egy itáliai hadmérnök fennmaradt rajzai és képzelőerejük alapján következtethetnek az ide látogató kirándulók.

A több évszázada magára hagyott, mára műemlékrommá nyilvánított vár bejáratánál egykor hatalmas kaputorony és emeletes palotaszárny emelkedhetett, északi részén pedig négyzetes alakú lakótorony magasodott a hosszúkás várudvar és az azt körülölelő védőoromzat fölé.

A Balatoni Nemzeti Park részét képező Tátika-hegy mára kietlenné vált vára 1246 és 1257 között épült a veszprémi püspök parancsára, később pedig Károly Róbert, majd a Festetics család tulajdonába került.

Az egykor fényűző várat azonban számos súlyos csapás érte az évszázadok alatt, a 16. század végén portyázó török csapatok rohanták le és fosztották ki, 1703-ban pedig a hadgyakorlatot végző császári csapatok rombolták le és gyújtották fel, így az egykori vár helyén ma csak a védőoromzat néhány falrészletét, belső tornyának romjait és szabálytalan alaprajzát barangolhatják be az erre járó túrázók.

A vár romos falai között napjainkban régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeznek annak érdekében, hogy a turisták a várat körülvevő 74 hektár területű, védett ősbükkös borította táj csodálatos panorámája mellett a középkori várrom megóvott részeiben is gyönyörködhessenek.

Képek: www.orszagalbum.hu, Pola; hu.wikipedia.org, Civertan; www.orszagalbum.hu, gilmur.

• várrom
• misztikus hely
• hazai kirándulóhely
• hegyvidék
• túrák
• bakony
• pihenés itthon
• Utazás