140 ezer ember halt meg egy pillanat alatt

A Honsú-sziget nyugati részén fekvő Hirosima 1945. augusztus 6-án örökre beírta magát az emberiség emlékezetébe. Reggel 8 óra 15 perckor az amerikai légierő az Enola Gay B-29-es bombázóról ledobta a Little Boy névre keresztelt atombombát, mely 140 ezer emberi életet ontott ki a robbanás pillanatában, és további 102 ezer embernek okozta halálát a sugárzás révén.

Hogy az Egyesült Államok mért tette meg ezt a drasztikus lépést, a mai napig kérdés, a legvalószínűbb oknak azonban Pearl Harbor megtámadása tekinthető, valamint az, hogy Japán többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó a kapitulációra.

Hirosima pusztulása azonban nemcsak a világtörténelem egyik legtragikusabb eseménye volt, de egyúttal éles és lélekbe maró figyelmeztetés arra a határra, melyet soha többé nem szabad átlépni. Hirosima ma a Béke és az Emlékezés Városa, mely, bár tovább éli életét, a Béke Emlékparkja, valamint annak emlékművei, szobrai és múzeumai révén nem hagyja elfeledni a múltat.

Emlékpark a pusztítás helyén

Bár Hirosima az évtizedek során újjáépült, az emlékpark központi részén érintetlenül hagyták a Promotion Hall épületének romjait, melynek lecsupaszított kupolája kísérteties mementója az atomrobbanás pusztító erejének. Több tervező a szerkezetileg instabilnak tartott, megrongálódott kupola miatt le akarta bontani az épületet, a helyi lakosok többsége viszont ragaszkodott annak emlékműként való megőrzéséhez.

1966-ban Hirosima város vezetősége ezért úgy döntött, enged a nép akaratának, és átkeresztelte A-Bombe Dome-má a szerkezetet. Az épület 1996-ban felkerült az UNESCO Világörökségének listájára is, amit azonban nem minden ország fogadott pozitívan. Kínának fenntartásai voltak a világörökségként való beiktatással, az Egyesült Államok pedig elhatárolódott a döntéstől.

A gyermekek emlékműve

A radioaktív sugárzás miatt életüket vesztett áldozatok közül az egyik leghíresebb Szaszaki Szadako, akit kétévesen ért a fekete eső, miközben édesanyjával menekült. 1955-ben már leukémiát diagnosztizáltak nála az orvosok, később pedig belehalt betegségébe.

Halálának híre az egész világot bejárta, ezután hoztak létre emlékművet az atomtámadás során elhunyt gyermekek tiszteletére. A kilenc méter magas szobrot 1958. május 5-én, gyereknapon avatták fel, tetején pedig Szadako alakja látható, amint egy darut tart a feje fölé. A gyermek ugyanis abban bízott, ha elég sok darut hajtogat papírból, meggyógyul. Az emlékmű lábánál a mai napig számos papírdarut helyeznek el.

Béke Emlékmúzeum

Az előbbieken, valamint a Békeharangon, a Békelángon, a kenotáfiumon és a sírdombon kívül az Emlékpark legismertebb látnivalója az 1954-ben alapított Hirosima Béke Emlékmúzeum, melynek elsődleges célja, hogy a látogatók szembesüljenek az atombomba pusztító hatásaival, és elrettentsék a világot a nukleáris fegyverek újbóli használatától.

A kiállítások információkat nyújtanak Hirosima történelmi szerepéről, fényképek és egyéb anyagok révén tolmácsolják a bombázás előtti, alatti és utáni tragikus állapotokat, valamint annak hatásait a városra és a lakosokra nézve. A tárlatot már közel 60 millióan tekintették meg.

A béke ünnepe

Az atomtámadás után két évvel, 1947. augusztus 6-án rendezték meg először a hirosimai lakosok a három napon át tartó Béke Ünnepséget, melyen 1981-ben II. János Pál pápa is megjelent.

Az azóta is minden évben megtartott, reggel nyolc órakor kezdődő ceremónián az egybegyűltek az áldozatokért, a világbékéért és a nukleáris fegyverek ellen imádkoznak, az esti lampionos ünnepségen pedig fényes papírlámpákat bocsátanak a Motoyasu-folyóra, az elhunytak szellemei előtt tisztelegve.

Képek: en.wikipedia.org Hiroshima Peace Memorial Park szócikke, Taisyo, Pixeltoo, Magnus Manske, Surgeonsmate; perilousmemories.wordpress.com.

• ázsia
• katasztrófa
• világjáró
• tragédia
• Utazás