Egy részeg prostituált gyújtotta fel a várost
Perszepolisz az egész világban félelmet keltett, mígnem egy kétes hírű nő a vesztét okozta.
A perzsa uralkodók hatalmuk bizonyítására építették Perszepoliszt, mely állandó rituáléival folyton dicsőségüket, vagy ami még lényegesebb, fennhatóságukat hirdette. A birodalom eme motorját perzsák és más népek együtt működtették, szegény alattvalóktól az ide látogató hatalmasságokig, a gépezet működését pedig kincsek olajozták. Perszepoliszban volt az oxusi kincs eredeti otthona, és valószínűleg ott is készült.




Egy felháborítóan fényűző város
A perzsák királysága jórészt a mai Irán területén helyezkedett el, és bámulatos sebességgel tört hatalomra. A hatalom és a dicsőség dologi megjelenítése a királyság elismertetésének fontos kelléke volt, így a perzsák egy sor, egyre impozánsabb fővárost hoztak létre, aminek betetőzése Perszepolisz volt. A város építése Dareiosz alatt kezdődött i. e. 513-ban, és fia, Xerxész, valamint unokája, I. Artaxerxész alatt folytatódott.
Perszepolisz egy alacsony, sziklás hegyvonulat mellett fekszik a Marv Dast síkság peremén, a mai Iránban. A környező síkság fölé magasodó, kiterjedt alapzaton foglaltak helyet a méretes termek és paloták, melyek stílusa az akhaimenida perzsa hagyományok, a perzsák szomszédai és vazallusai, a médek, valamint Mezopotámia építészetének keveréke, némi, a görög világból átvett klasszikus esztétikával.
A különböző ünnepek és rituálék Perszepolisz szívében zajlottak. Úgy tervezték, hogy félelmet keltsen az idelátogató alattvalókban és idegen uralkodókban, valamint, hogy a szertartásokat hatalmas színházhoz hasonlóan adhassák benne elő. A hatalmat és pozíciót felerősítették a pompás ékszerek és az adott személy ajándékainak és áldozatainak különcsége. A király hatalmát a sarcok beszedőjének szerepe és mindenkit elhomályosító megjelenése fejezte ki.
Egy prostituált ötlete volt Perszepolisz porig égetése
I. e. 333-ban Nagy Sándor megszállta a Perzsa Birodalmat, és III. Dareiosz seregeit maga előtt hajtva i. e. 330-ban Perszepoliszhoz érkezett. Itt nagy ivászatot rendezett tisztjeivel, majd talán azt akarta megbosszulni, hogy Xerxész 150 évvel korábban lerombolta az athéni Akropoliszt.
A legenda szerint a tivornya során egy részeg prostituáltnak támadt az az ötlete, hogy gyújtsanak fáklyát, és tegyék a porral egyenlővé a várost. Egyes szóbeszédek szerint Nagy Sándor adta a nő kezébe a fáklyát, mások szerint épp fordítva történt, annyi azonban bizonyos, hogy a kétes hírű nőszemélynek nagyon is köze volt az egykor fényűző város lerombolásához.
Ilyenek ma a romok
Perszepoliszt hatalmas, 450 méter hosszú és 300 méter szélességű kőteraszra építették, ami 14 méterrel magasodik a síkság fölé. Hatalmas lépcsősorok vezetnek egy óriás kapuépítményhez, a Minden népek kapujához. A látogatók ezen át közelíthetik meg a főbb épületeket, az Apadanát vagy tróntermet, Dareiosz palotáját, Xerxész palotáját, az általában Xerxész háremének szállásával azonosított keskeny épületet, a Száz Oszlop Csarnoka, valamint a Kincstárként ismert épületet, melynek valószínűleg adminisztratív funkciója volt.


A terasz körüli kevésbé nagyszabású épületek nyomai arra utalnak, hogy a nélkülözhetetlen munkások a környéken éltek, és egy feliratos oszlop szerint Xerxésznek is volt palotája a síkságon. A Dareiosszal, Perszepolisz első építőjével kezdődő királyok sírjait a sziklába vájták. A sírokat értékes temetkezési tárgyakkal és áldozatokkal rakták meg, de hamarosan kifosztották őket, és most üresen állnak.

Kiadja a Kossuth Kiadó.
A könyv ára 6990 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.
OLVASD EL EZT IS!

- ázsia
- világjáró
Képeken a misztikus város, amit foglyul ejtettek a fák

- ázsia
- világjáró
Földönkívüliek építették a misztikus hidat?

- afrika
- egyiptom